Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Perger Gyula: '1 Sz: Péter, és 1 Sz: Pálnak Statuái fábul". A győr-újvárosi Szent József templom épülete és berendezése
ARRABONA 2011. 49/2. TANULMÁNYOK JEGYZETEK 1 A Zichy családról, győri kapcsolatairól bővebben: Zichy István gróf: Adatok egy XVII. századi katolikus főúri család történetéhez. Öregebbik Zichy István gróf (1616-1693). Különlenyomat a Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1942/43. évi Szekfű Gyula Emlékkönyvéből. 2 Bár Kanizsa nagy ostroma 1664. április 21-től május 30-ig zajlott Zrínyi Miklós horvát bán vezetésével, a várat csak 1690. április 13-án adta fel a török Batthyány Ádámnak. 3 „...a legkegyelmesebb herceg úrnak, Kollonich Lipót bíborosnak, mint győri püspöknek engedélyével és a tekintetes és főtisztelendő győri káptalan javaslatára a győri alsóvárosban (suburbium) egy, az Isteni Megváltóról elnevezett kápolnát építettünk plébániával...” GyEL Püspöki Levéltár. Acta Parochialia. Győrújváros. A forrás szakszerű fordításáért Nemes Gábornak tartozom köszönettel. 4 Az egykori sóház helyén épült fel az iparosok közös gépműhelye. 5 Jakob Neumayer MOL Cic. No. 166.; HM.HIM. Hadtörténelmi Térképtár G. I. h. 232 40x61 cm. A kéziratos térkép 3. jelzett pontja „Der altere Pfarr Hoff”. 6 Az épület a lutheránusok 1696-ban felépült temploma volt, mely 1725-ben leégett. (Kovács 2000, 196-197.) 7 A telekkönyv szerint az Öreg utcán „Kezdődik Fórján Mihally haza vegeben az Rabczara való kis közön job kéz felől az Lutherana Ecclesia”. „Az Öreg utczan bal kész felől [...] Az Calvinista Ecclesia hellyen vagyon ezen kívül vadnak az Oskolák.” „Raczok Templomja es az Barat hazai az Temetéssel egyűt vagyon az Racz uczan.” (Perger 2002, 15., 22., 33.) 8 Ádám Ágnes: A győri ötkaréjos kápolna. Adatlap, http://www.sze.hu/~koti/201 l%F5sz/°/oC9pt% F6rt%20III/Gy%F5r/%D6tkar%E9jos%20k%Elpolna%20doc.doc (2012. november 8.) 9 Az épületben Anderli János 43 éves húsfüstölő élt feleségével, Borbála asszonnyal, kilenc esztendős fiúkkal és újszülött lányukkal. „Társbérlőként” velük együtt élt Stumm Jakab 54 éves özvegy napszámos és annak 22 esztendős fia, József. (Perger 2011, 18.) 10 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Folyamodások. Nr. 713. 1796. június 16. Az, hogy a kérvényben „Kis-templom”-ként szerepel a Zichy féle kápolna, alkalmasint az 1798-as térképvázlat ellentmondását is feloldhatja. Thalherr térképén talán nem a tényleges templom alaprajza, hanem egy tervezett épület látható. 11 GYVL.IV.1063/P Az újvárosi templom számadásai. 12 „Nemzetes Frang András Ezen N: [emes] Győr városa fő Birajo adott bizonos Büntetist 6 f.” 13 Az 1720-1744 között kimutatható Laitner/Leithner/Leüttner/Lajkner Mátyás győri festőről: Garas 1955, 232.; N. Mészáros 1992, 127. 14 A győri eredetű Eberhardt-családnak ezideig két tagja volt ismert: az asztalosként dolgozó s 1754- 1761 között Nagykovácsiban kimutatható József illetve fivére, a szobrászként tevékenykedő Antal. Utóbbi 1725-ben Győrött született, 1744-től haláláig, 1768-ig Budán és környékén dolgozott. (Aggházy 1959 III., 186-187.) János talán egy újabb testvér vagy a megelőző generáció tagja, miként az sem zárható ki, hogy az imént említett Eberhardok egyikével azonos. 15 Győri Ui Városban Uijonnan föl ipitendö Kipre való Alamisnalkodásrul való Regestrum. [11] pag. 16 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Protocolli ab Anno 1749. No. 208. 17 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Protocolli Civitatis Jauriensis ab Anno 1749. No 383, pag. 69. A reformátusok temploma és ingatlanai a régóta tervezett xenódium céljára lettek kijelölve. 18 Győr megyei Jogú Város Levéltára. IV. 1056/a./2. Protocolli Civitatis Jauriensis ab Anno 1749. No 85, pag. 76. 19 A becslést Johann Georg Götzlmayer, Andreas Böhm és Carl Jungwűrth kőművesmesterek, Paulus Emmer és Frantz Schmidt ácsmester, Erhard Vogler asztalosmester, Johannes Laithmann, Joseph Mückl és Jacob Dám lakatosmester, Egidius Lämgl és Johann Georg Habbacer üveges mesterek végezték és igazolták aláírásukkal. 20 A titulus megválasztásában egyértelmű szerepe volt a Habsburg reprezentációnak. A rendeletet kibocsájtó József főherceg az uralkodó Mária Terézia fia — a későbbi II. József—volt. A Habsburg udvarban is csak a XVII. században honosodott meg a szent tisztelete. I. Lipót császár, mikor a trónörökös születése késett, reménységét Józsefbe vetette. Amikor megszületett, egészen szokatlanul őt választotta fiának névadó patrónusává. Ezzel máig virágzó névdivatot s -kultuszt teremtett Közép-Európában. Lipót Szent József oltalmába ajánlotta egész birodalmát és a Habsburg-ház patrónusává is választotta 1675-ben. Vö. Bálint 1977, 258-259. 21 GyEL Püspöki Levéltár. Acta Parochialia. Győrújváros II. A tiltakozást lásd Függelék 1. 194
