Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Aszt Ágnes: Ad Flexum környékének régészeti adattára
ÁSZT ÁGNES AD FLEXUM KÖRNYÉKÉNEK RÉGÉSZETI ADATTÁRA Összefoglalás Cikkünkben a mosoni járásnak, a Hansági Múzeum gyűjtőterületének római lelőhelyeit mutattuk be adattári formában. 13 település 120 lelőhelyét tekintettük át. A lelőhelyek zömét terepbejárásokból ismerjük (66), de emellett igen jó arányban megásottak lelőhelyeink (41). A lelőhelyekre vonatkozóan másodlagos utalásokat kaphattunk azoktól az adatközlőktől, akik ajándékként adták át római leleteiket (13). Természetesen a statisztikánkat árnyalja, hogy egy-egy lelőhelyen többféle kutatás is folyt, az ásatásokat terepbejárások előzték meg, illetve egy-egy korábbi ásatás helyszínén és közvetlen környékén a későbbiekben is többször történt felszíni leletgyűjtés. Ezt elsősorban a mezőgazdasági művelés követelte meg, hiszen a szántások során újra és újra felszínre kerültek a kisleletek, a műtrágyázás következtében egyre rosszabb megtartásban. A kutatásokjellegéből egyenesen következik, hogy a bemutatott lelőhelyek nagyobbrészt telepek (90), és csak kisebb részt képviseltetik magukat a temetők, temetkezések (12). Hat lelőhelyen egyaránt meg lehetett figyelni különböző horizonthoz tartozóan temetőt és telepet is, illetve 12 esetben a leletek származási módja (ajándékozás vagy másodlagos beépítés) nem enged következtetni az eredeti lelőkörülményekre, így a „szórvány” megjelölést alkalmaztuk. Ez utóbbi esetekben nem bizonyítható az sem, hogy eredendően Moson megyei leletekről van szó. Erősen kérdéses ez, pl. a Mosonmagyaróvár-Vár-(26) jelzetű lelőhelyünknél, hiszen a másodlagosan beépített, a XIV. légióra utaló feliratos kövek vélhetőleg a legio eredeti táborhelyéről (a II. század első évtizedében Vindobona/Bées, majd 119-től Carnuntum/Bad Deutsch-Altenburg) származhatnak, Ad Flexum táborába nem a teljes legio került áthelyezésre, csupán annak egyes egységei. A legio X1III gemina egységet földrajzi művében Ptolemaiosz határozta meg Ad Fiexumnál, ám a mű egyéb tévedései kétségessé teszik ezen adatát is. (Visy 1995, 29-30.; Visy 1998, 84-86.) A legio térségben való állomásoztatásának egyéb bizonyítékát adják a feliratos tegula(töredéke)k, amelynek alapján e csapattesten kívül még a legio I adiutrix (I—IV. sz.), legio I Noricorum (IV. sz.), legio X Gemina (IV. sz. 1. fele), legioXVApollinaris (II. sz.), cohors I Aelia sagittariorum (IV. sz.), cohors II Alpinorum equitata (II. sz.), és cohors IIII Voluntariorum c. R. (II. sz.) állomásozott Ad Flexum illetve Quadrata területén. (Lőrincz 1980, 265-270.) A legfontosabb lelőhely a térségben Mosonmagyaróvár területe, az egykori Ad Flexum castruma és vicusa, melyeknek területén 27 helyen folyt régészeti megfigyelés illetve feltárás. Bár a tábor egyértelmű, feltárásokkal igazolt lokalizációja nem történt meg, térképi adatok alapján feltételezzük (Ászt 2006b 22-23.), hogy az nem a korábbi elméleteknek megfelelően az óvári vár helyén állott, hanem attól kissé délkeletre, a Lajta-könyök jobb oldalán. Ezen elméletet fogalmazta meg már Sőtér Ágost is, nyelvi-etimológiai alapokon. (Sőtér 1888,151.) Acastrummal ellentétben jól ismert a vicus kiterjedése és periodizációja (Ászt 2003, 65-73.; Ászt 2006b 22- 28.; Ászt 2006c, 49-54.), bár a sűrű újkori beépítettség nagyobb felületű ásatást 29
