Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Aszt Ágnes: Ad Flexum környékének régészeti adattára
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK nem tett lehetővé eddig, mindössze egy kőalapozású épületrészlet, néhány kút és tűzhely maradványa ismert, ám nagy felületeken sikerült objektum nélküli településrétegeket dokumentálni. Egyértelműen igazolható a belső topográfiai változás a késő római időszakra, amikor az addig lakott területekre már sírokat ástak. A vicuson kívül a jelenlegi város területén egy kisebb jelentőségű, tanyaszerű település, esetleg falu is létezhetett Mosonban. Ezt igazolja, hogy a korai kutatások során talált szórvány jellegű leletek mellett az Árpád-kori suburbium kutatás ’’melléktermékeként” IV. századra datálható római telepobjektum is feltárásra került. (Ászt 2006a 17-18., 36.) Gyűjtőterületünk másik jelentős katonai ellenőrző pontja volt a Lébény határában felépült Quadrata tábor, így nem véletlen a lelőhelyek e térségben való sűrűsödése sem, hiszen Lébényből 10, Mosonszentmiklósról 20 lelőhelyet ismerünk e korszakból. A többi tárgyalt lelőhelyünk is jól illusztrálja, miként került a térség az I. század végétől - II. század elejétől római fennhatóság alá, s miképp kapcsolódott élete a limesúthoz, amelyre szerveződve castrumok, castellumok, burgusok épültek ki, és különböző szintű települések születtek. A limes út kiválóan végigkövethető elsősorban Hegyeshalom (7), Bezenye (7), Rajka (10), másodsorban az Ad Flexum- Quadrata összeköttetésében fekvő Kimle (3) lelőhelyeit áttekintve, ahol őrtornyok, kisebb-nagyobb települések és temetők valamint rövidebb szakaszokon kimutatható útnyomok jelzik a római jelenlétet. A limesút közelsége tette lehetővé, hogy e vázra ráépülve gazdag villagazdaságok alakulhassanak a közelben, a legismertebb, legkutatottabb ezek közük a Jánossomorja (10) mosonszentpéteri határában álló, de Mosonszolnokon (8) Várbalogon (8) és Levélen (8) is számolnunk kell komolyabb vidéki gazdasági centrumokkal. Mivel adataink nagyobb részt felszíni gyűjtésekből származnak, így a villák létére csak másodlagosan következtethetünk a kőtörmelékek, illetve a tegulák, valamint a terra sigillaták nagyobb arányú előfordulásából, ám nyilvánvaló, hogy ezek nem minden esetben valódi villagazdaságot jeleznek, hanem utalhatnak gazdagabb vidéki kőépületre, illetve egyéb falusias jellegű lakóvagy gazdasági építményre is. Szintén az eltérő kutatási metodikákból és a nagyarányú feldolgozatlanságból adódik, hogy a településeknek nem csupán tipológiája, de kronológiai helyzete is bizonytalan, így eddigi adatainkból nem rajzolható meg egy-egy római évszázad topográfiai képe. Légifotókkal és terepbejárásokkal is feltérképezettek a fő- és mellékútvonalak, ám ezek egyeztetése nem egyértelmű. A római uralom hanyatlása elsősorban Ad Flexum vicusának sorsán keresztül követhető területünkön, ahol a IV. századra az egykori utak, házak helyén már temető létesült. Komolyabb, átfogó elemzés azonban csak részletes anyagfeldolgozások után lehetséges, mert lelőhely- és leletgazdagságunk ellenére a tudományos munka ezen része sajnálatosan hiányos, hiszen múzeumunknak soha nem volt római koros régésze. Gyűjteményünk ezért nyitott a szakmai megkeresésekre. 30
