Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
I KELEMEN ISTVÁN - NEMES ANDRÁS AZ ÚJKÉRI, ALEXANDRIAI SZENT KATALIN... még historizáló festést kap, melyet később lemeszelnek. A Lourdes-i Máriaoltárt 1968-ban megújítják márványból és műkőből, mert a régi tölgyfa építmény tönkrement. IV. Összefoglalás, elemzés, datálás „A templom [...] maga is történeti forrás, mely egyedi, s ha elpusztul, rekonstruálhatatlan, akárcsak egy elégett oklevél. A falusi templomok régészeti módszerekkel való vizsgálata, azaz ásatása és falkutatása tulajdonképpen e speciális történeti forrás »elolvasása«, miként maga a régészet is a történettudomány speciális ága.” — írja Simon Zoltán tanulmányának bevezetőjében. (Simon 2010, 289.) Messzemenőkig igaz ez az újkéri templomra is, hiszen történeti levéltári adatunk létezéséről csak a XVII. századtól maradt fenn. A templom a kutatás kezdetekor leginkább a kései barokk kor világát tükrözte, azt is heterogén módon, mert a hajó oldalain két-két támpillér jelent meg. Ennek ellenére Csatkai sem gondolta középkorinak. (Csatkai 1937,36-38.; Csatkai 1956,605.) Legarchaikusabb résznek a tornya tűnt, mely erőteljes tömegével a környékbeli templomok közt leginkább a fertőrákosira és a hidegségire hasonlít. Az említett tulajdonságai miatt ezért nem is szerepel a falusi templomokat tárgyaló két legfontosabb kötetben sem. (Marosi 1975; Valter 1985) Mindezek ismeretében a templom középkori léte meglepetésként hatott. Ennek értékéből még az se von le semmit, hogy a XVIII. századtól kezdve többször jelentősen átépítették. Valójában csak hajójának falai maradtak meg — részletformák nélkül. Utóbbiak hiánya viszont jelentősen megnehezíti az épület középkori részének datálását. Ezt még csak fokozza, hogy a középkori szentély, vagy szentélyek formáját nem ismerjük. (Patkó, vagy félköríves, egyenes, vagy esetleg poligonális záródású-e?) Ezek a formák közelebb vinnének bennünket a templom első építési periódusának meghatározásához. (Tudjuk, hogy a félköríves szentélyforma a XI. századtól egészen a XIV. század elejéig megjelenik.) Csak erős feltételek mellett fogadhatjuk el részletformának a karzat alatt, a déli oldalon előkerült ajtó maradványát. Két oldalán kávája kváderekből készült, szemöldöke viszont megsemmisült. A maradványokból viszont egyértelműen megállapítható, hogy a nyílás csúcsíves soha nem volt, így talán nem tévedünk nagyot, ha az ajtót nem tesszük korábbra a XV. század közepénél. Itt kell megjegyeznünk, hogy a hajóban nyitott két szondában talált szentély alapfal maradványok alapján csak nagyon feltételesen tehetjük a templom keletkezését a XIII. századra. Tegyünk egy kis kitérőt, hogy a környékbeli, az egykori Sopron vármegyéhez tartozó települések középkori templomait összevethessük az újkérivel. Az elmúlt mintegy harminc év kutatásait vesszük sorba és csak a falusi templomokra koncentrálunk. Ásatásokból vagy csak ábrázolásokból ismerjük a fertőrákosi,54 a fertőszéplaki,55 a nagycenki56 és a pinnyei57 templomokat, a lócsiról58 és a simaságiról59 pedig csak a canonica visitatiókból értesülünk. Ezekről a templomokról tudjuk, hogy kezdetben síkmennyezetesek voltak, kivéve a nagycenkit, amelyről az egyházláto-165 I
