Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK • 1800/1801-ben új szószéket készíttetnek, erről 1812-ben megjegyzik, hogy gipszből készült. (Talán stukkóborítású fa szószék lehetett.) • 1812-ben a vizitálók kicsinek mondják a templomot, mert a hívek nem férnek el benne. Megtudjuk, hogy a szószékre a sekrestyéből lehetett feljutni. Ez a nyílás a falban ma már nem található meg, ugyanis az 1873-as építéskor ezt a falszakaszt visszabontották. Mint tudjuk, a sekrestye a templom északi oldalán volt. A kriptát ekkorra már felszámolták, a három oltár és a keresztelőkút ugyanaz, mint 1780-ban. • 1829-ben az előzőekhez képest megváltozik a keresztelőkút: medencéjét rézből készültnek mondják, a törzse változatlanul kő. • Az 1840-es években új orgona készül, 6 regiszteres. • 1860-ban leírják, hogy a templom cseréppel fedett, de nagyon rossz a tetőszerkezet, beomlással fenyeget. • 1873-ban bővítik mai nagyságára a templomot. Hat öllel nyújtják meg kelet felé és keresztházat is építenek. A teljes templomot beboltozzák, új, nagy félköríves ablakokat nyitnak, új karzatot építenek és kicserélik a nyugati kaput is. Az építkezés Eredics Antal plébánossága idején zajlik, az építő pedig Koller János kapuvári építőmester volt. Eredics leírásából megtudjuk, hogy a templom kegyura, Széchényi Kálmán a Kokas majornál található malom bontásából 20.000 db téglát adott az építkezéshez. Ezért találunk az 1873- as bővítésben különböző méretű téglákat. A bővítés után csak két oltár maradt: Szent Katalin és a Boldogságos Szűz oltára. A keresztelőkút ekkor még a régi, a szószéket viszont lecserélik. 1904-es leírásából tudjuk, hogy fából készült, rajta a Hit, Remény, Szeretet emblémájával, tetején pedig a két mózesi kőtábla ábrázolásával. • 1876-ban villámcsapás éri a tornyot és leomlik. Valószínűleg csak a toronysisak sérülhetett meg, mert a mai állapoton a toronytestben nem látható átépítés. A tornyot még ebben az évben kijavítják. • 1883-ban Kovács Mihály festő elkészíti a mai oltárképet. • 1897-ben Heckenast János szombathelyi aranyozóval és oltárkészítővel Lourdes-i Szűz Mária oltárt készíttetnek a déli keresztház keleti falába. A szobrot Münchenből hozatják. • 1909-ben báró Solymosy Ödön, a templom kegyura felkéri Möller Istvánt, a Műemlékek Országos Bizottmányának építészét a templom állapotának felmérésére és helyreállítási javaslat készítésére. • 1914-ben Möller javaslatai alapján, Kiss István plébános idején elkészül a helyreállítás. A hajó oldalait 2-2 támpillérrel erősítik meg, befalazzák a hajó északi ablakát, a boltozatot felülről vasbeton héjjal látják el. Lewisch Róbert szombathelyi vállalkozóval új főoltárt, szószéket és keresztelőkutat készíttetnek. Ezek ma is a templomban találhatók. Kovács Mihály festményét az új oltárépítménybe helyezik vissza. • 1930-ban már a templomban van az I. világháború hőseinek emléktáblája. A templom berendezésében lényeges változás már nem történik. Egyszer 164
