Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
KELEMEN ISTVÁN - NEMES ANDRÁS AZ ÚJKÉRI, ALEXANDRIAI SZENT KATALIN... • 1697-ben arról értesülünk, hogy a hajó hamuvá égett (deszkamennyezet), nincsen karzat (valószínűleg ez is leégett) a kőtorony megvan, de a temetőnek nincs kerítése. (A templom sérülése esetleg összefügghet az 1683-as török hadjárattal, amikor a környék számos települését feldúlták a Bécs felé vonuló oszmán-török csapatok.) • 1714-ben a templom már jó állapotban van, a karzatot megújítják, a menynyezetet újradeszkázták, de a tető és a torony még romos. Az oltár sérült, viszont szenteltvíztartóról és új, fából készült szószékről értesülünk. Ez az épületleírás még mindig a középkori, többször megújított templomról tanúskodik. • 1733-ban és 1735-ben a canonica visitatiókjó állapotúnak és minden szükséges felszereléssel ellátottnak mondják a templomot. • 1748-ban viszont már arról értesülünk, hogy a templom felújításra szorul, de azt is megjegyzik, hogy ez már folyamatban van. Megtudjuk, hogy ekkor már két temetője van a falunak; az egyik a templom körül karókkal kerítve, a másik a falun kívül. (A templom körüli temető ekkor már valószínűleg felszámolás alatt van, feltehetően ide már nem temetkeznek.) • Az 1748-as felújítás volumenét az 1766-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudhatjuk meg. A templomnak zsindelyteteje, téglapadlója, sekrestyéje és karzata is van, továbbá erős, szilárd tornyát említik. Feltehetőleg a templomot ekkor már megtoldották kelet felé, ugyanis az 1860- as leírásban megadják a méreteit is (1748 és 1873 közt az iratok szerint nem történt bővítés). A templom ekkor 21,8 m hosszú és 8,5 m széles. A középkori hajót meghagyva a régi tornyot lebontva, annak helyére újat építve, a hajót és a szentélyt kétszeresére bővítették. (A méretek külső méretek lehetnek, mert a hajó szélessége a középkor óta változatlanul 6,75 m széles. Ha ehhez a falvastagságokat hozzáadjuk, akkor kapjuk meg a 8,5 m szélességet.) A barokk szentély a mai négyezet középtáján záródhatott. Az 1812-es leírásból megtudjuk az 1748-ban építkező plébános nevét is. Udvardi Mihálynak hívták. 1748-ban Fojkóné asszony kriptát építtet magának a templom közepén. • 1773-ban Schaller István soproni festő új oltárképet fest a templom számára. A kép Szent Katalint ábrázolja. • 1780-ban a templom berendezéséről tudhatunk meg többet. Ekkor már falazott karzatot említenek. Feltételezésünk szerint ez már 1748-ban megépült, ugyanis falazóanyaga és habarcsa megegyezik a templom bővítésének habarcsával. Fából készült szószék van a templomban, a keresztelőkút viszont márványozott díszítésű és kőből készült. A templomban három oltárt találunk Szent Katalin, a Boldogságos Szűz és Krisztus Keresztjének tiszteletére szentelve. Az 1748-ban épített kripta már üres, temető csak a falun kívül található. A régi középkori temető ekkorra már megszűnt. • 1784 és 1827 között öt alkalommal említenek kisebb-nagyobb felújítást a templom számadáskönyvei, pontos megjelölés nélkül. 163
