Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK a lélekharang helyett 1847-ben újat önttettek Sopronban, Seltenhofer Frigyes gyárában. A templompénztárból az újraöntéséért 153 ft-ot fizettek.50 Az 1904-i templomleltár szerint a harangok (1796, 1798,1847) súlya: 250 kg, 150 kg és 75 kg volt. Az I. világháborúban hadicélokra az 1916. augusztus 29-én kelt jegyzőkönyv szerint két harangot rekviráltak: egy 264 kg-ost és egy 143 kg-ost, tehát a két nagyobbikat.51A világháború után az elvitt harangok helyett a soproni Seltenhofer Fiai cégnél két új harangot önttettek az újkériek, az egyiket 1924-ben (nagyharang), a másikat (középső) nem tudjuk, mikor.52 Utóbbit (150 kg) 1944. május 16-án minden kártérítés nélkül katonai célokra rekvirálták.53 Személyes bejárás során megállapíthattuk, hogy jelenleg két harang található a toronyban, mindkettő a soproni Seltenhofer cégnél készült. A kisebbik 1847- ben, a nagyobbik 1924-ben. Az előbbi díszlécén körben a következő felirat olvasható: SELTENHOFER FRIDRIK ÖNTÖTT ENGEM SOPRONBAN 1847. Sorszáma: 1428. Ez a 75 kg-os kisharang (lélekharang). A 250 kg-os nagyharang pártázatán körben ezt a feliratot találjuk: ÖNTETTÉK UJKÉR ROM. KATH. HITKÖZSÉG BUZGÓ HÍVEI 1924-BEN SELTENHOFER FRIGYES FIAI HARANGÖNTŐ-GYÁRÁBAN SOPRONBAN. Sorszáma: 4420. III. A templom vázlatos építéstörténete Az alábbiakban a helyszíni és a levéltári kutatások alapján próbáljuk a templom vázlatos építéstörténetét meghatározni: • A templom középkori építésére vonatkozóan nincs írott adatunk, de azt tudjuk, hogy plébániája középkori alapítású. A helyszíni kutatás során kiderült, hogy a templom hajója a koronázópárkány magasságáig megmaradt, a szentély alapfalai pedig a padló alatt máig megtalálhatók. Amennyiben kétperiódusú középkori szentély volt — ahogy ezt a feltárás alapján feltételezzük— úgy a korábbi, még patkó alakú szentély a XIII. században, a későbbi pedig a XIV-XV. században épülhetett. A középkori templomhoz is tartozott torony, melyet legkésőbb 1748-ban lebontottak és helyére újat építettek. A középkori templomnak volt egy déli bejárata a karzat déli oldalán, ezt már viszonylag korán, talán még a középkori átépítés során megszüntették. Ezek alapján a középkori 2. periódusban már nyugati kapuval is számolnunk kell. A középkori hajó 9,3 m hosszú és 6,75 m széles volt. • 1578 és 1660 közt az evangélikusok használják. • 1663-ból való az első katolikus vizitációs jegyzőkönyv. Ebből megtudjuk, hogy a templom jó állapotú a régi rész (szentély?) boltozott, a többi pedig famennyezetes. A tabernákulum a falban helyezkedik el, ez még a középkorra jellemző megoldás. A szószék szintén kőből készült, a karzat viszont fából. Utóbbi gerendafészkeit találtuk meg a mai karzat aljában. Említik még a kőből készült tornyot, ami nem azonos a maival, továbbá tudjuk, hogy a temető ekkor még a templom körül volt és fallal övezték. 162
