Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
Varga Gábor POLGÁRI VASÚT — VASÚTI POLGÁR? Majdán János: Modernizáció — vasút — társadalom Tanulmányok a vasútépítés hatásáról a 19-20. században (Eötvös József Főiskolai Kiadó, Baja, 2010.) Majdán János neve nem ismeretlen a hazai vasutakkal foglalkozó történetírásban. Első jelentős munkája 1987-ben került kiadásra A „vasszekér” diadala1 címmel, melyet sok cikk és értekezés követett. Majd egy évtizednyi kutatómunka után látott napvilágot következő fontos munkája: Helyiérdekű vasutak és kiépülésük a Dunántúlon.2 Tulajdonképpen a fenti két kötet struktúráját és szellemiségét viszi tovább a szerző 2010-ben megjelent tanulmánykötete, melyben arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy bemutassa az olvasónak: milyen hatással is volt a vasút a magyar polgárosodásra? A bevezető fejezetben az első felelős magyar kormány alatti vasúti ügyek kerülnek bemutatásra. A Batthyány-kormányban „a legnagyobb magyar” irányította a közlekedési tárcát. Gróf Széchenyi István azonban erre az időre már önálló vasútfejlesztési tervet dolgozott ki Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül címmel. A szerző nagyon jól mutatja be, hogy milyen nagy jelentőséggel bírt az első felelős kormány munkájában és a későbbiekben is ez a mű. Széchenyi terveiben 6 megépítendő fővonal szerepel, melyek Buda-Pest központból indulnának ki egészen a határszélekig. Ezekhez a pályákhoz mellékvonalak hálózata csatlakozna olyan formában, mint ahogyan az erek hálózzák be a testet. A szabadságharc előestéjén azonban már épültek vasúti vonalak hazánkban,3 ezek államosítását is célul tűzte ki a minisztérium. Majdán hangsúlyozza a fejezet végén, hogy ezek csak nagyszabású tervek maradtak, amelyek majd három évtizednyi várakozás után, a kiegyezést követően valósultak meg. A következő négy fejezetben ezen vasúti tervek gyakorlati oldala kerül bemutatásra különböző tájegységek példáin keresztül. A második részben elemzi a vasút Alföldön kialakított körzetszervező hatását, s itt olvashatók a Budapest napi, illetve általános szükségleteinek kiszolgálására létrejött tájak specialitásai. A fejezet hitelességét nagyban növeli Edvi Illés Sándor: A magyar kir. államvasutak és az üzemükben lévő helyiérdekű vasutak áruforgalmi viszonyai4 című munkája, mely átlátható és precíz szerkesztést kölcsönöz az adott résznek. Ezek alapján négy körARRABONA 2010.48/2.______________________________________________________RECENZIÓK 337
