Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)

Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia

ARRABONA 2010.48/2.

TANULMÁNYOK

2. kép

Győr térképe és látképe, 1757. Tollrajz, részlet (Xántus János Múzeum, Győr)

Ezzel szemben a Fruman-féle akvarell díszkútja inkább a tér képéhez szervesen illeszkedő látványelemnek, mintsem funkcionális építménynek tűnik. Ez nem véletlen, hiszen már az obeliszkre hajazó kút történetére vonatkozó első dokumentum szövegkörnyezete is egyértelműsíti, hogy nem csupán új kút építéséről, hanem egyfajta emlékmű létrehozásáról határozott a város közgyűlése 1843-ban. A jegyzőkönyv szerint: „Beadatott a mai ülés alkalmával Győr Városa százados ünnepélye mikénti tartásának elrendezésére kiküldött választmánynak f. [olyó] e.[sztendő] február 6al vezetett jegyző könyve, — mely szerént mindenekelőtt az érintett ünnepélyt f. [olyó] e. [sztendő] Marcius 6án mint a’ leg kegyelmessebb Kiváltságos levélnek kiadatása napján megtartatni, — továbbá az nap a Székes egyházban hálaadó nagymisét, szónoklatot és hálaadó szózatot tartatni, ezen ünnepélyre a’ Polgári osztályokat helybeli Czéheket úgy a Tanuló Ifjúságot és árva nevendékeket meghivatni, az itt szállásuló Katonaság Kormányát hogy a’ rend fentartására egy etapot katonaságot adjon, úgy a’ kebelbéli Lelkész Urakat hogy Plébániáikban nagy misét az nap 8 orakor tartsanak felszolitatni, — a’ kapitányi hivatalt pedig hogy a’ külső rendet mindenekben fentartani igyekezzen, utasitatni, — továbbá örök emlékül a’ belvárosi Piaczon dűlő félben létező kút helyébe ujjat ugyan azon piaczon építtetni,5— egy 13k számára helyet alapitatni, az itt szálásuló katonaság és város rabjai számára húst és bort az árvaházi nevendékek[ne]k jobbacska ebédet ki szolgáltatni, — a’ Szegényeket a Szegények Intézetéből segítetni, végül a’ M[é]l[tósá]g[o]s