Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
PERGER GYULA KÚTBA ESETT TERV Megyés Püspököt az Egyházi rendezést illetőknek helyben [...] megkéretni utoljára, a’ Te [kin] t [ejtes Győri Káptalant, a T. tekintetes] Megyét és egyébb helybéli T.[ekintetes] Cz.[ímzetes] hatóságokat ezen ünnepre hivatalos levélezések utján meghivatni ajánlja.”6 A jegyzőkönyv „Végzés” oszlopába került határozat szerint: „Ä kérdéses nevezetes ünnepnek a’ legközelebb jövő Martius 6án leendő megtartási módra nézve adott véleménye a’ Választmánynak átaljánossan elfogadtat [ott] .” Az egyes felvetések kapcsán sem merültek fel kifogások, hiszen a szervezés gördülékenyen folyt: „Ő Méltósága a’ Megyés Püspök, hogy azt kegyessen jóvá hagyni méltóztasson, úgy szinte a’ helybéli minden hitsorsu lelkészek hogy a’ Fő templomi ájtatosságot megelőzőleg az említett napon regveli 8 órakor templomaikba az ájtatosságot megtartsák hivatalos levél által megkéretni, nem külömben az itt tanyázó Cs. [ászári és] Kir.[ályi] Katonai Kormány, hogy a’ rend fentartása végett a’ fő templomba egy századot rendelni szíveskedjen, Végtére a’ helybeli Kir. [ályi] oskolai fő igazgatóság hogy az említett ünnepély nagyobb díszesítésére a’ tanuló ifjúságot is a’ fő templomi ájtatosságba részt venni engedje a’ helybéli hatóságokkal együtt, megkerestetni rendeltetnek, az ünnepélyi szertartások elrendezése Stefanits József fő bíróra, az Utzai rendnek fentartása pedig a’ Kapitányi hivatalra bizattatván.” Ugyanakkor a város pénztárát érzékenyen érintő kérdésekben már nem volt ilyen egyértelmű a lelkesedés. Míg a kút felépítését — ha az közadakozásból történik — támogatandónak tartották, az árvahelyek bővítését — ha finoman is, de — visszautasította a közgyűlés: ,,A’ mi végtére az ezen százados ünnep emlékezetére tett indítványokat illeti hogy a’ nagy piarczon egy csinos kút a’ mennyire az adakozások elegendők lennének építessen nem elleneztetik, de hogy a’ helybéli árva házba 13ik nevendék részére, minthogy egy gyermek évi tartása 300 V[áltó]f[orinto]kát meghallad ennek tőkéje pedig, hogy mostanába béjöjön, á helybéli lakósok bőkezűségét a’ czélba vett kisdedóvó Intézetnek felálítása igényelvén, reménység nem mutatkozik, einem válalhatván, Ő Nagysága Toth Josef Kanonok Úr, és Város Plébánosának, két Elnök Úr a Sonoklatok’ elrendezése végett megkérni fog, az előbb említett Alapítványhoz 100 V[áltó]f[orint]tal tett, és a’ közbenjáró Tanáts által hálás köszönettel fogadott Ígéretét, hogy más szent czélra intézni szíveskedjen ugyan Elnök Úr által megkéretni fog. Utollyára a’ helybéli Cs. [ászári] Kir. [ályi] Katonaság, Hajdúk, és rabok részére a’ választmány által indítványozott élelmi mennyiségnek kiszolgáltatása Anvander Ferencz Polgár Mesterre, a’ helybéli szegények megajándékoztatása pedig a’ Szegények kíséretére ügyellő Választmányra bízattatik.”7 Bár a szabad királyi városi kiváltságok elnyerésének centenáriumi ünnepe 1843. március 5-6-án lezajlott, a kút kérdése még a következő évben is megoldatlan maradt. Igaz a kút felépítésére az ünnepség keretében megkezdték a gyűjtést: „...az érintett Ünnepély emlékére a’ Nagy piartzon építetni tervezett kútra nézve az alá írási iv megnyittatott”.8 Az adományok azonban nem bizonyultak elegendő-281