Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)

Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia

NÉMA SÁNDOR KISS JÓZSEF ÉS Ä GYŐR VÁRMEGYEI HEGYEK LEÍRÁSA Mivel bor-termesztők, őszszel, midőn boraik megforrottak, a’ tele hordó mellett fe­lezgetik a’ nap’ terhét, melly őket nyári munkájok közben bádjasztva nyomta. A menyekezőkben tartós víg kedvűek. Szobájik minden fény-űzés nélkül tiszták és csinosak; ruházatjok egyszerű és tisztességes. Télen ködmön és bunda, vagy posztó vagy bőr-nadrággal, nyáron posztó ruha és szűr ruházatjok. A’ Csanakiak és Méh­­főjiek fekete prémes setét-kék térdig érő mentét is viselnek. Fejér-népjeik is ma­gyarosan ruházkodnak, ’s a’ módi és a’ régi viselet között ruhájok’ szabására nézve, szépen eltudják a’ közép utat találni. A komaság’ megtartása több ízekig kiterjed nálok, annyira, hogy gyakorta némelly azt sem tudja, miért komázza a’ másik. Ha­sonlóképpen szoknak bánni az atyafisággal is. Hol több gazdák és aszszonyok is laknak egy háznál a’ fijatalabb férjfi-testvérnek felesége az idősbb férjfi-testvért örebbik Uram néven nevezi, szint’ úgy az öregebbik a’ fijatalabbat kiesebbik Uram néven. Esméretes nálok az örebbik (öregebbik vagy öregbik helyett) aszszonyom, kissebbik aszszonyom nevezet is. Fiataljaiknak daljaiktól, midőn könnyebb dolog­ban foglalatoskodnak, vagy a’ munkáról haza-mennek, hangzik a’ vidék. Ezt csele­­keszik különösen akkor, midőn estve csapatokban vagy a’ robotról, vagy az aratásról haza térnek. Hegybeli házától, az Uraságnak kiki tizennyolcz napot szolgál robotot. Bírják ezen felsőbb hegybeli vidékeket urasági jussal, a’ Méltóságos Viczay ’s Eszterházy Grófi Famíliák, a’ Pannon-hegyi vagy a’ Szent Mártoni Apát-Úrság, a’ Csornai Pré­­postság ’s t. Két dolog különösen becsületekre válik ezen hegybeli lakosoknak kivált a’ felsőbb vidékeken t. i. hogy lopás és megesés ritka történetek nálok. Hordók, ga­bonás és lisztes ’sákok ’s t. e’ f. hevernek több éjszakákon által a’ tornáczokban a’ nél­kül, hogy csak kár esnék is bennek. Történt ugyan ez előtt egynéhány esztendőkkel, hogy némelly elfajzott hegybeli lakosok aratás’ idején az aratásra ment’ férjfijaktól üres hegyeket nyughatatlankodtatták rablásaik által, de nem sokára ezek is meg­­zaboláztattak ’s azután ismét minden bátorságban lett. A leányok seregesen men­nek a’ csárdákon tánczoló legénység közzé tánczolni a’ nélkül, hogy a’ szülők ebben nagy akadályokat tennének ’s még-is csak igen ritkán vetemedik-el valaki közzű­­lök. A’ szeretkezést többnyire házasság váltja-fel. A’ szép termetű, képű ’s jó magok­­viseletű leányok, bár szegények legyenek is, hamar és jól férjhez mennek. Az azomban gáncsolást érdemel nálok, hogy őszszel éjszakán megtörténik néha, hogy a’ hegyben járó vagy városi, vagy más egygyes elkésett idegenek a’ pinczében jó kedvet ivott pajkos fijataloktól szóval megtámadtatnak, ’s ha békével tűrni nem tud­nak, meg is verettetnek. De kicsinyenként a’ büntetéseknek nyomban következé­sek által reménylhető, hogy ezen viszsza-élések is eltöröltetnek. Nyelvök ezen hegybelieknek a’ helyes beszédű Győriekéhez közelít, ’s ámbár tökélletes tisztának nevezni nem lehet is, de csak ugyan tisztább mint némely Győr Vármegyei falubé­lieké, a’ kiknél az é betű sokszor ié hanggá olvad által a’ beszédben. Szőlőjüknek bokros és fás végeiket mentseknek nevezik, a’ melly szót még sem nem hallottam máshol, sem nem olvastam. Több viszsza-tetsző szavakra ’s beszéd-formákra, ide hozván a’ fenntebb említett keveseket is, nem akadtam nálok. 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom