Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy helyi népballada-kutatás kulturális hatásai
ARRABONA 2010.48/1. TANULMÁNYOK szövege 1999-ben jelent meg a Küllős Imola által szerkesztett tanulmánykötetben, melynek előszavában a következő olvasható: „Lanczendorfer Zsuzsanna egy új stílusú, helyi népballadában megénekelt gyilkosság eseménytörténetét tárja fel aprólékos levéltári és néprajzi gyűjtőmunkával. Elemzése modellértékű a folklórszövegek kialakulását, variálódását és életét illetően”. (Küllős 1999,16.) Tanulmányom megjelenése után vizsgálódásaimat nem hagytam abba: az évek folyamán újabb adatokkal és információkkal bővítettem tudásomat, számtalan újabb előadást tartottam,2 és a média is figyelemmel kísérte a kutatás újabb fejleményeit. Dely Mári történetével kapcsolatos eredményeimet nemcsak tudományos konferenciákon ismertettem, hanem a meggyilkolt lány szülőfalujába, Felpécre is „viszszavittem” a balladát. Ezt követően a rádióriportoknak és újságcikkeknek köszönhetően egyre több meghívást kaptam megyeszerte, és a tudományos mellett már ismeretterjesztő előadásokat is tartottam. így jutottam el például szülőfalumba, Ménfőcsanakra, valamint egy rádióriport után a pannonhalmi bencés gimnáziumba, 2001 nyarán pedig Hévízre, a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság meghívására. Szaktáborokba is meghívtak ezzel a témával, így a Kazinczy Ferenc Gimnázium anyanyelvi táborába és a győrújbaráti néptánc- és népzenei táborba.3 Közben folytattam a munkát, melyről Gruttó György a Népszabadságban a következőt írta: „A nyomozás azonban nem zárult le. A néprajzkutató a gyilkos családjának szemszögéből is szeretné megvizsgálni a ballada kialakulásának körülményeit.” (Gruttó 2001, 33.) A téma ismertetése közben végzett kutatás során újabb balladavariánsokat találtam, sőt kaptam adatot a ballada megyehatáron kívüli elterjedésére is (Külsővat, Veszprém megye). Sikerült fellelnem a MTA Zenetudományi Intézet Archívumában Dely Mári balladájának 1844-ből származó népköltészeti előképét, feltehetően ősszövegét,4 valamint — nagy örömömre — megtaláltam a történet másik főszereplőjének, a gyilkos molnárnak egyik rokonát is,5 aki sok új információval, több igaz történettel ajándékozott meg. Ő mutatta meg, hogy pontosan hol állt az a malom, ahol a tragédia történt, hol volt a balladahősnő sírja a révfalui temetőben, és ő mesélte el azt is, miként nézett ki a síremlék. Az ő igaz történetei megmagyarázták azt, miért született ebből a gyilkosságból ballada, a nép miért éppen Dely Mári tragédiáját, történetét énekelte meg, és a gyilkos tette is bizonyos szempontból „érthetőbbé” vált számomra. (Szerették egymást, de a molnárlegény már nős volt. Dely Mári közölte vele, hogy férjhez fog menni, és ennek hallatára ölte meg a lányt szerelemféltésből.) így végre a másik család oldaláról is megismerhettem Dely Mári történetét. Ugyanis mindezek a peranyagból, újságcikkekből és a Dely rokonok közléseiből nem derültek ki. Ott csak a lány szüzességtől való megfosztását, megbecstelenítésének kísérletét hangsúlyozták. A számtalan új adatot előadás keretében Faragó József professzor 80. születésnapi köszöntésén, 2002 novemberében tárhattam a nagyközönség elé. A jeles ünnepi alkalomból ismertettem a hallgatósággal az újabb gyűjtéseket, balladavariánsokat.6 A későbbiekben a kutatás egyre több jogi dokumentumot is a felszínre hozott, így ezek bemutatására is vállalkoztam 2008-ban, egy jogi néprajzi, jogi kultúrtörténeti témájú konferencián, Szekszárdon. A Tudomány Napja alkalmából ugyanabban az évben a Magyar Jogászegylet Bács-Kiskun Megyei Szervezetének meghívására a Kecskeméti Városi Ügyészség székházában tartottam előadást Néprajzi 128
