Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy helyi népballada-kutatás kulturális hatásai
DR. LANCZENDORFER ZSUZSANNA EGY HELYI NÉPBALLADA-KUTATÁS KULTURÁLIS HATÁSAI kutatás a jog szolgálatában címmel. 2009-ben az Országos Kriminológiai Intézet kért fel a balladakutatás kapcsán a jog és néprajz kapcsolatának bemutatására, ez év novemberében a halálbüntetés eltörlésének évfordulója alkalmából a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben ismertettem a balladakutatásaimat és beszéltem a XIX. századi börtönkörülményekről. A kutatás hatására létrejött új alkotások A balladahősnő, Dely Mári balladájának és a hozzá fűződő folklóralkotásoknak a vizsgálata kezdetben magányos vállalkozásnak indult, de közben — mint a népmesékben — egyre több segítőm akadt. Az elsők között volt kedves egyetemi tanárom, dr. Küllős Imola, akivel a kezdetektől, 1996 óta megosztottam kutatási élményeimet, segítette munkámat, sőt ő lektorálta a Gülch Csabával közös könyvünket, A vérző liliomot is. Mivel a balladával kapcsolatos helyszínek részben a molnárlegény, Török József rokona információi alapján bővültek—például a gyilkosság helye a Dunán —, a fényképek száma is gyarapodott. Szabados Zoltán művészi fotókat készített a helyekről (a felpéci evangélikus templom, ahova Dely Mári istentiszteletre járt, a Bakonyér, ahol megtanult úszni), az adatközlőkről és a tárgyakról (Dely Mári tulipános ládája, a balladában is szereplő bátyjának sírja). Ezekből a fotókból a könyvbemutatók alkalmával kiállítást is rendeztünk. A kutatás, illetve publicisztikája többek érdeklődését felkeltette, így örökítette meg monodrámában Gülch Csaba újságíró, költő Dely Mári történetét, melynek okát Nagy Gáspár költő a következőkben látta: „Lanczendorfer Zsuzsanna szakszerűsége, pontossága olyan ingathatatlan biztos alapot jelentett a ballada-történet kibontásához, amelyre Gülch Csaba nagy invencióval építhette a maga szuverén nyelvi-lelki és hitbéli vallomását.” (Nagy 2003, 74.) Dely Mári sorsa másodszor is megpecsételődött, ahogy Erdélyi Zsuzsanna fogalmazott a könyv megjelenése kapcsán egyik levelében: „Az övét fenntartja a népi emlékezet először élőben, aztán már holt betű formájában. Dely Mári, amíg világ a világ élni fog, behozva a látóképbe a kiásott dokumentációsor megmutatta korabeli életét, társadalmi hátterét. Dely Mári, amint látszik, nemcsak a népi költés örökkévalóságát nyeri el, hanem Gülch Csaba monodrámája révén a szépirodalomban is tovább él. S nem is akármilyen művészi szinten. Külön köszöntőm érte.” Gülch Csaba a szöveg megformálásához a Dely Máriról szóló balladákat és a hiteles tényanyagot vette alapul. Költőként a lírai gondolatsorokban nemcsak a lány szemszögéből idézi fel az eseményeket, hanem a lány sorsa kapcsán az elmúlásról, a halálról is meditál. Küllős Imola a következőt írta a monodrámáról: „Jóllehet Gülch Csaba művészi alkotása önmagában is megállja a helyét, Lanczendorfer Zsuzsanna történeti folklorisztikai kismonográfiájával együtt kiadva arra szolgáltat igen szemléletes példát, hogy a XIX. századi szóbeliségben ebből mi marad fenn a XX. századi folklórban, majd az ebből merítő szépirodalomban.” (Lanczendorfer - Gülch 2003,10.) Ács Anna recenziójában a lírai szöveg közművelődésben betöltött szerepét is hangsúlyozza: „Egyazon témát dolgoznak fel más és más aspektusból, más és más eszközökkel, módszerrel. Lanczendorfer Zsuzsanna hosszú, rendkívül alapos, minden részletekre kiterjedő tudományos kutatómunkájának eredményeit tárja elénk néprajzi kismonográfia formájában. Gülch 129
