Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy helyi népballada-kutatás kulturális hatásai
DR. LANCZENDORFER ZSUZSANNA EGY HELYI NÉPBALLADA-KUTATÁS KULTURÁLIS HATÁSAI dr. Lanczendorfer Zsuzsanna EGY HELYI NÉPBALLADA-KUTATÁS KULTURÁLIS HATÁSAI Már több mint egy évtizede foglalkozom a valóság és a hagyományban élő folklórszövegek viszonyával. A recenziók és hivatkozások alapján megállapítható, hogy egyedülálló tudományos kutatásnak számít Dely Mári balladájának vizsgálata, melyben a hagyományos néprajzi gyűjtő módszert, az összehasonlító folklór filológiát és a levéltári forrásfeltárást ötvöztem. Levéltári és publicisztikai források, valamint folklór alkotások alapján készítettem el A vérző liliom. Defy Mári balladája a néphagyomány és költészet tükrében című kismonográfiát, mely Gülch Csabának, a ballada ihlette monodrámájával együtt látott napvilágot. (Lanczendorfer - Gülch 2003) Ebben a kiadványban összevetettem egy megtörtént gyilkosság történetét a szájhagyományban élő balladavariánsokkal és igaz történetekkel. Kutatásomban bemutattam a recens gyűjtésen (1996) alapuló helyi, felpéci (sokoróaljai) balladát és ismeretének földrajzi határait is. A kisalföldi falvakban élő leszármazottak elbeszélései alapján ismertettem az 1874-ben történt tragédiát, annak keletkezési körülményeit, továbbá összehasonlítottam a ballada ábrázolásmódját, valóságtükrözését a faluban ma is élő és hagyományozódó új epikus műfajjal, 16 igaz történettel, valamint levéltári anyagokkal és a korabeli sajtóközleményekkel.1 A megtalált 20 balladavariánsból körvonalazódott az esemény valóságtartalma, miközben rámutattam a ballada általános műfaji sajátosságainak érvényesülésére, figyelmet szenteltem a dallamvizsgálatnak, és a ballada keletkezésének idejét is sikerült hiteles források alapján kideríteni. 90. születésnapja alkalmából Mesteremnek, dr. Barsi Ernőnek — aki 2003 őszén a balladahősnő szülőfalujában, Felpécen és Győrben is méltatta a már említett könyvünket (előszavát és egyik fejezetét is ő írta), tisztelgő írásomban bemutatom ennek a népballada-kutatásnak az utóéletét, a könyv megjelenése óta talált újabb adatokat. Célom, hogy rávilágítsak a balladakutatás eredményeinek újabb alkotásokat létrehozó, „továbbgondoló”, motiváló tényezőire, és a vele kapcsolatban létrejött alkotások (monodráma, vers, fotókiállítás, táncdráma, film) közművelődésben betöltött szerepére (előadások, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, színpadi játékok). Az írás egyben személyes vallomás a kutatás lélektani hátteréről, szellemi, lelki ajándékairól, valamint köszönet Ernő bácsinak, mivel nemcsak néprajzi pályámon indított el, de figyelmemet is ráirányította a balladák szépségeire. A Dely Mári balladájával kapcsolatos kutatásomat először 1996 decemberében mutattam be a győri Tanítóképző Főiskolán az MTA magyarságkutatási munkabizottságának dr. Timaffy László tiszteletére rendezett tudományos ülésén. Az 1997 áprilisában megrendezett Nők a populáris kultúrában és a folklórban című konferencián már ennek egy tovább bővített változatát ismertettem: egy sokoróaljai, új stílusú népballada hátteréül szolgáló, szerelemféltésből elkövetett gyilkosság (1874) perének tényanyagát, korabeli publicisztikáját vetettem össze az erről szóló népköltészeti alkotásokkal (balladákkal, igaz történetekkel, interjúkkal). 1997 októberében a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Kulturális Hetének keretében Felsőőrön is — ahova Mesteremmel és családjával utaztam — bemutattam kutatásomat. Az előadás 127
