Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)

Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: "Ljött a nap, mit várva vártunk…" Gyermekek a jeles napi szokásokban a Balaton-felvidéken

ARRABONA 2010.48/ 1. TANULMÁNYOK A katolikus Mindszentkállán és Szentbékkállán viszont fiúk nem jártak kö­szöntem, csak a kislányok, azonban a rokonokon kívül máshova nem tértek be. A szentbékkállai köszöntőre 1980 körül még emlékeztek, ami — úgy tűnik — szö­vegromlott állapotban őrződött meg: „Karácsonyfa, karácsonyfa Jövel, jövel, jól megrakva, Jövel, imád, jövem. Künn az éjjel úr morogva, Benn a Gyermek, szűk a szoba. Az éjjelnek boldogsága Te vagy kedves karácsonyfa. Ágaidon csengő-lengő Égő szilva, aranybogyó, Mézes-mázos báb, pogácsa, Piros, aranyos almácska.”1 A magyar közösségekben a legáltalánosabb a betlehemezés volt. A betlehe­­mesek Vászolyban csengővel jelezték érkezésüket. A játék szereplői: a betlehemet vivő szárnyas angyal, valamint az őt kísérő két kis angyal, továbbá a kucsmás, subás, botos pásztorok, akik az angyalok éneke alatt mentek be és elfeküdve a föl­dön aludtak. A legkisebb pásztor neve Vendel volt, mintegy utalva a pásztorok vé­dőszentjére, ő fújta a Kisjézus furulyáját. Az angyalok karácsonyi éneke után következett az általánosan ismert pásztorjáték, amely karácsonyi énekek eléneklé­­sével fejeződött be, amikor a pásztorok az angyalok által hordozott betlehem előtt hódoltak a megszületett Megváltónak. Almát, diót tettek a háziak az öreg pásztor tarisznyájába, majd a kis csapat továbbment. A játékot az éjféli misére befejezték, a szertartás idejére a kis betlehemet a mellékoltárra tették. (Hortobágyi - Szőnyeg 2003, 20.) Legváltozatosabb karácsonyi játék a Christkindli vagy Christkindlspiel volt, amelyet a német közösségekben gyakoroltak. Minden falunak saját változata léte­zett, amelyeknek azonban azonos vonásaik is voltak. A szereplők ruhája díszes volt, elkészítése sok időt, türelmet, hozzáértést és nem kevés költséget is kívánt igényes­sége miatt. Minden faluban a játék szereplőinek jellegzetes, másutt fel nem lelhető öltözete volt. A játék valójában leánybetlehemes, bár egyes helyeken a pásztorokat fiúk személyesítették meg. A legfárasztóbb karácsonyi köszöntésként tartjuk szá­mon hosszúsága és a szereplők egész napos, pihenés nélküli elfoglaltsága miatt. A bakonyi falvakon kívül a vizsgált térségben: Tótvázsonyban, Szentjakabfán, Bala­­toncsicsón és Örvényesen találtuk meg különböző változatait. Szereplők: Vorpot vagy Vapot (hírnökangyal), aki a felékesített csillagot vitte, két Kirzenengel vagy Kerzenengel (gyertyás angyal), ők tartották a gyertyákat, Stallengel vagy Stollengel (istállós angyal), aki a betlehemet fogta, Szűz Mária a bölcsőben lévő Kisdeddel, Christkindl vagy Christkindlein (Jézuska) a szalagos fűzfakorbáccsal, Kleinengel (kisangyal) a feldíszített rozmaringos almával. Ahol voltak pásztorok (Potzmann vagy Potzemann), örökzölddel megkoronázott botot és tarisznyát vittek az adomá­nyoknak. A hosszú játék fő mozzanatai a következők voltak: 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom