Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)

Tanulmányok - Hudi József: Kovács Pál pápai évei (A pápai református kollégium a nemzeti nevelés szolgálatában)

ARRABONA 2009.47/2.

TANULMÁNYOK

A pápai kollégium gimnáziumi osztályait 1816-tól a declinisták osztályában kezdte, s poétikai, retorikai osztályokkal fejezte be. 1818/19-ben kezdő, 1819/20- ban másodéves syntaxista, 1820/21-ben poéta, 1821/22-ben rhetor, 1822/23- ban logicus. 1823/24-ben járhatott a pozsonyi líceumba, ahonnan visszatért és 1824 őszétől 1827 nyaráig Pápán folytatta főiskolai tanulmányait. 1827-ben, mint IV. évfolyamos teológust osztályozták. De nem kívánt pap lenni, ezért 1827 őszétől Pestre ment és az egyetem orvosi fakultásán folytatta tanulmányait, és szerzett 1833-ban orvosi oklevelet.16

Kovácsot pápai diákévei során két hatás érte: felébredt a magyar irodalom és a zene iránti érdeklődése. A nála valamivel idősebb Stettner Györgytől (1799— 1886) tudjuk, hogy Márton István rektor-professzor puritán erkölcse és konzervatív felfogása miatt ekkoriban általában „Pápán... a hazai literatúrával keveset gondoltak”, de Tóth Ferenc professzor „mindenkor szívesen buzgott mellette”. (Trócsányi Zsolt 1981,132.) Mivel diáktársaság nem működhetett, a könyvtár kínálta az újabb magyar irodalmat, így például Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor műveit. (Trócsányi Zsolt 1981,133.)

A zenei érdeklődés többekben is erős volt. Bocsor István (1807-1885), aki közülük leginkább rajongott a zenéért, egy négytagú diákzenekart szervezett, melyben Kovács Pál volt a prímás, Bocsor a kontrás. A zenekar működésére azonban Márton hamar felfigyelt, s a diákokat azonnal eltiltotta a zenéléstől, mert úgy vélte, az kártékony a fejlődésükre. (Trócsányi Zsolt 1981, 148.) A kudarcba fulladt kezdeményezésről Kovács 1882-ben versben emlékezett meg:17 Húztuk, ahogy tudtuk,

Ki jobbra, ki balra,

S nem egy víg cimbora,

Lelkesült a dalra.

Hatvan éve ennek,

Jut-e még eszedbe?

Kovács Pál kapcsolata a várossal és a megyével a későbbiekben sem szűnt meg. Tudjuk, hogy 1831-ben, a kolerajárvány idején orvostanhallgatóként Dégre jött és segítette az uradalmi orvos, dr. Haraszt Bemard gyógyító tevékenységét. (Pesti 2006) A költőként, irodalomkedvelőként ismert nővére, Terézia Literaty Jánoshoz, a palotai Zichy-uradalom tiszttartójához ment feleségül, így náluk biztosan többször megfordult. (Koltai 1889, 6.) Magánemberként és íróként, a győri Hazánk szerkesztőjeként rendszeresen megfordult Balatonfüreden, ami azt is jelentette, hogy Veszprémben is fölkereste ismerőseit és barátait.

Az újabb kutatásokból tudjuk, hogy a balatonfüredi színházban is bemutatták darabjait. Latabár Endre színtársulata 1852. július 8-án, csütörtökön este a Bizalmatlanok c. új, egyfelvonásos vígjátékát adta elő, melyet ugyanebben az évben Győrött is színre vitt. Ezután Véle József bűvész lépett fel, aki „két szakaszban” kártyajátékkal, bűvös tűzokádással, pénzszaporítással, „kifogyhatatlan kalap”-mutatvánnyal és hasonlókkal (összesen 12 bűvészszámmal) kötötte le a figyelmet.18

12