Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)

Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)

ARRABONA 2009. 47 / 2. __________________________________________________TANULMÁNYOK

egy-két mondattal jellemzi is; majd így folytatja: „A vidéki sajtó nevezetesebb székhelyei még Győr, Arad, Szeged és természetesen Pozsony.” (Dezsényi 1949, 114.) A Hazánk nevét tehát meg sem említi! Öt évvel később megjelent sajtótörténeti öszszefoglalójában — melyből fentebb már idéztem néhány mondatot — viszont már részletesebben és két helyen is említést tesz a győri újságról. Talán nem véletlen, hogy a „Petőfi fellépése a sajtóban” című fejezetben találjuk a Hazánk részletesebb ismertetését, mely egy fontos értékelő mondattal kezdődik: „A Hazánk 1847-től úgyszólván a fiatal Magyarország második orgánuma lett az Életképek mellett és rövid időre azt a szerepet biztosította Győr számára az irodalmi sajtóban, amelyet néhány évtizeddel előbb még Kassa töltött be.” Majd utal előzményére és arra, hogy „1847 január 2-től azután Hazánkra változtatta a címét, szerkesztését pedig Kovács Pál homeopata orvos, az egykori Auróra-kör utolsó képviselője vette át. Kovács, aki maga drámákat és humoros elbeszéléseket írt, Petőfit, majd Petőfi után Aranyt, Vajda Jánost, Lisznyait, Pálffyt, Bulyovszkyt, Degré Alajost is megnyerte munkatársakul, a helyi írók közül pedig Vas Gereben és Rónay Jácint dolgozott lapjába. A Hazánk vezette a győri ifjúság forradalmi megmozdulásait negyvennyolcban és egészen augusztusig állt fenn.” (Dezsényi-Nemes 1954,84-85.) Később még két mondatot olvashatunk a győri újságról, „A vidéki sajtó” című fejezetben: „A forradalom leghűbb szövetségese a győri Hazánk. Pesti tudósítója Királyi Pál; Arany, Petőfi, Lisznyai, Lévay, Szász Károly írnak bele verseket.” (Dezsényi-Nemes 1954, 107.) Láthatjuk, hogy mindkét említésben nagy súlyt kap az országosan is ismert munkatársak név szerinti felsorolása, valamint a forradalom támogatása.

Érdemes egy pillantást vetnünk a hat kötetes magyar irodalomtörténet e korszakot tárgyaló harmadik kötetére is. Ebben Wéber Antal írta a dr. Kovács Pál munkásságát bemutató rövid fejezetet, mely utal egy mondattal szerkesztői munkájára is: „Szépírói tevékenysége mellett igen jelentős szerkesztői szervező munkája: az általa irányított győri Hazánk fontos szerepet játszott a fiatal Magyarország eszméinek propagálásában.” (Pándi 1965, 509-510.) Valamivel részletesebben olvashatunk az újságról a kötet „A divatlapok és értekező folyóiratok” című, Dezsényi Béla által írt fejezetében, mely bemutatja a korszak három divatlapjának — Pesti Divatlap, Honderű, Életképek — legfontosabb jellemzőit, majd egy rövid bekezdésben megemlíti, hogy „A leendő márciusi ifjak az Életképek mellett egy másik orgánummal is rendelkeztek”, mivel dr. Kovács Pál „megnyitotta hasábjait a fiatalok előtt. Ide írta Petőfi az Úti leveleket, a lap munkatársai voltak még Arany, Vajda János, Irinyi József, Lisznyai, Pálffy Albert, Bulyovszky Gyula, Degré Alajos, Vas Gereben.” (Pándi 1965, 560.)

Az összefoglaló munkák közül a legrészletesebben „A magyar sajtó története” köteteiben olvashatunk az újságról. Ez érthető is, hiszen a reformkor sajtójának bemutatásakor T. Erdélyi Ilona mintegy harminc oldalon keresztül mutatja be a korszakban megjelent irodalmi divatlapokat, és a fentebb már említett három népszerű divatlap részletesebb ismertetése után a „szokásosnál” hosszabban szól a Hazánkról is, „részben a szépirodalmi lapok közé sorolható”-nak minősítve azt. Előzmé-52