Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
ARRABONA 2009.47/2. TANULMÁNYOK nak alapítója; munkatársai voltak Petőfi, Arany, Lisznyai, Szász Károly, Szelestey sat.” (Szinnyei 1899, VI. köt. 1354.) Szinnyei példája jól mutatja, hogy az életmű meglehetősen részletes méltatása mellett a szerkesztői tevékenységre éppen hogy csak utalás történik! Megjegyzem: a vállalkozást folytató Gulyás Pál is csak néhány újabb életrajzi adattal tud szolgálni — a szerkesztői tevékenységet nem érinti a kiegészítés. (Vö.: Gulyás 1995, 383-384.) Az utóbbi évtizedekben megjelent magyar életrajzi lexikonok közül kettőt szeretnék idézni. Az 1960-as években kiadott Magyar Életrajzi Lexikon dr. Kovács Pált bemutató szócikkében ez áll szerkesztői munkájáról: „1847-ben a Vaterland c. német újság helyébe megalapította s 1847-48-ban szerk. a Hazánkat, az első m. nyelvű győri lapot, amelynek Petőfi és Arany is munkatársa volt.” (MÉL I. köt. 991- 992.) A nemrégiben megjelent Új Magyar Életrajzi Lexikonban tartalmilag szinte ugyanez olvasható, kissé más megfogalmazásban: „Győrött 1847-ben átvette a német nyelvű Vaterland c. lap szerkesztését, melyet 1847-48-ban Hazánk c.-mel magyarul szerk. tovább, s lapjához munkatársul Petőfit és Arany Jánost is megnyerte.” (ÚMÉL III. köt. 1146.) Az eddig említett kézikönyvekhez képest speciális helyzetben vannak szempontunkból az irodalmi lexikonok, mivel azokban nemcsak dr. Kovács Pál kapott szócikket, hanem a Hazánk is! Az 1960-as évek irodalmi lexikona a személyt bemutatva csupán megemlíti, hogy a győri színészet támogatása mellett „Győr német lapjának, a Vaterlandnak helyébe 1847-ben megalapította a Hazánk c. újságot, melynek munkatársaiul számos kiváló írót, köztük Petőfit és Aranyt is megnyerte.” (MIL I. köt. 687.) Míg a „Hazánk” szócikk ennél részletesebb információkkal is szolgál, megemlítve azt is, hogy „A márciusi ifjúság írói és költői is írtak bele, többek között Petőfi és Arany. 1848-ban politikai hírlappá lett, de augusztusban megszűnt.” (MIL I. köt. 446.) Az 1994-ben első, majd hat évvel később második, bővített kiadásban is megjelent Új Magyar Irodalmi Lexikon viszont a dr. Kovács Pálról Orosz László által írt szócikkében csupán azt írja, hogy „1847-ben a Hazánk szerkesztője” (ÚMIL 2000, II. köt. 1214-1215.); Kókay György viszont a Hazánkról írt szócikkében számos konkrét adattal szolgál, és néhány mondatával értékel is. Az időszaki kiadványt „győri szépirodalmi és politikai lap”-ként jellemzi; megadja indulásának és megszűnésének pontos idejét, periodicitását, szerkesztőjét, kiadóját, előzményét. Majd megállapítja: „Kovács Pál a Hazánkat a legszínvonalasabb vidéki irodalmi lappá fejlesztette. Fórumot teremtett a fiatal íróknak, Petőfinek, Aranynak, Vajda Jánosnakstb. (...) A Hazánkról elismeréssel írtak a fővárosi irodalmi folyóiratok. 1848-ban a Hazánk vezette a győri ifjúság forradalmi megmozdulásait.” (ÚMIL 2000, II. köt. 845.) A lexikon-szócikkek sorát a Győri Életrajzi Lexikon két kiadásának dr. Kovács Pálról írt szócikkével szeretném zárni. Mindkettőt Tóth László készítette, de lényegesen eltérő terjedelemben: az első kiadásban 7 hasábnyi, a másodikban másfél hasábnyi lett a szócikk! így érthető, hogy az első kiadásban közel másfél hasáb jut a „Hazánk” bemutatásának is, részletesebben ismertetve indulásának, ill. megszűnésének körülményeit, valamint név szerint felsorolva mintegy másfél tucatnyi 48
