Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVATH JÓZSEF DR. KOVÁCS PÁL ÉS A HAZÁNK szerzőt (GYÉL 1999,189-190.); ezzel szemben a második kiadásban csupán egyetlen mondatot olvashatunk arról, hogy dr. Kovács Pál a Hazánk szerkesztője volt. (GYÉL 2003, 183.) Ez irányú kutatásaim eredményeinek összegzéseképpen elmondhatom, hogy az utóbbi másfél évszázad során megjelent, általam átnézett, dr. Kovács Pálról írt lexikon-szócikkek döntő többsége meglehetősen szűkszavú szerkesztői munkáját illetően; a Győri Életrajzi Lexikon első kiadásának Tóth László által írt, nagyobb terjedelmű szócikkéből tudunk csak meg pontosabb adatokat e lapról. Az irodalmi lexikonok dr. Kovács Pál-szócikkeinek e „hiányosságát” ellensúlyozzák a Hazánkról írt szócikkek, melyek különösen az Új Magyar Irodalmi Lexikon esetében — köszönhetően Kókay György ez irányú tájékozottságának — segíthetik a téma iránt érdeklődőket a gyors tájékozódásban. Összességében azonban azt mondhatom: aki a győri Hazánk irodalom- és sajtótörténeti szerepét alaposabban meg szeretné ismerni, el kell olvasnia az utóbb említett lexikon-szócikkek végén felsorolt további irodalmat is! A Hazánk szerepe a reformkori magyar sajtó történetében Ha a Hazánk szerepét vizsgáljuk, helyét keressük az 1840-es évek magyar sajtótörténetében, úgy vélem, két szempontot mindenképpen érdemes figyelembe vennünk: • Hány és milyen jellegű időszaki kiadvány jelent meg akkortájt az országban, és ezek sorában hol helyezhető el az általunk most vizsgált győri újság? • Hogyan helyezik el a Hazánkat a nagyobb sajtótörténeti összefoglalások, ill. a téma ismert kutatói a hazai sajtótörténetben? E két szempont mellett természetesen számos további is felmerült kutatásaink során: így pl. az is, hogy a szomszédos megyék, ill. azok nagyobb városai számára mit jelenthetett a győri újság a maga korában — erre is igyekszem röviden kitérni tanulmányomban. Már dr. Kovács Pál első monográfusa, Koltai Virgil megpróbálta számba venni azokat a jelentősebb időszaki kiadványokat, melyek véleménye szerint meghatározó jelentőségűek voltak a reformkor magyar sajtótörténetében. Szerinte „politikai hírlapirodalmunk tudvalevőleg Széchenyi hírlapjával az 1832. elején Helmeczy szerkesztésében megindult Jelenkorral kezdődik, a melynek mellék lapja a Társalkodó volt. Azután egymásra következtek 1837-ben a Hirnök, 1838-ban az Erdélyi Hírlap; de a tulajdonképi pártelvek alapján szóló politikai sajtó kora a Pesti Hírlappal kezdődik.”10 Ez utóbbi előzményeként említi Kossuth Lajos két kéziratos próbálkozását — „Országgyűlési, majd Törvényhatósági Tudósításait, 1836” —, majd olyan időszaki kiadványokra hívja fel még a figyelmet, mint a Kelet népe, valamint az 1841-ben induló konzervatív szellemű Világ, mely 1844-től Budapesti Híradó néven élt tovább; míg Erdélyben „az ellenzéki Erdélyi Híradó Méhes Sámuel szerkesztésében s a Múlt és Jelen konzervatív szellemben, Szilágyi Ferencz szerkesztésében (1840.) voltak a politikai pártok közlönyei.” (Koltai 1889,65-66.) Koltai Virgil tehát 1889-ben ezen újságok említésével vázolja fel azt a hátteret, melyben a Vaterland, majd a Hazánk elhelyezhető. 49
