Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
ARRABONA 2009.47/2. TANULMÁNYOK A két világháború közötti időszakban csak kisebb közlemények jelentek meg dr. Kovács Pálról — főként 1936-ban, halálának 50. évfordulóján (pl.: Balogh 1936) —, melyek nem foglalkoztak részletesebben szerkesztői tevékenységével; az 1950-es évek közepétől viszont jelentősen megszaporodott ez utóbbi témával foglalkozók száma. A helyi kutatók közül ez idő tájt Bay Ferenc és Hegedűs András foglalkozott életművével elmélyültebben. Dr. Bay Ferenc, aki a megyei könyvtár igazgatójaként a helyi sajtó- és irodalomtörténet számos értékes szeletét tárta fel, és összeállított egy válogatást 1848-1849 időszaki sajtójából is (Bay 1943), 1954-ben a megyei napilapban több részes dolgozatban hívta fel a figyelmet dr. Kovács Pál szerkesztői tevékenységének jelentőségére;4 majd néhány évvel később írt rövid pályarajzában is viszonylag részletesen foglalkozik a Hazánk jelentőségével. (Bay 1957) Hegedűs András a Győri Tanítóképző Intézet tanáraként főként Petőfi Sándor és Győr kapcsolatát ismertette, melyben természetesen hangsúlyos szerepet kapott a Hazánk és dr. Kovács Pál is; kutatásainak eredményeit összefoglaló tanulmánya előbb 1961-ben Győrött látott napvilágot (Hegedűs 1961), majd egy évvel később — kisebb változtatásokkal — bekerült a Budapesten kiadott „Tanulmányok Petőfiről” című gyűjteményes kötetbe is. (Hegedűs 1962) A téma kutatása ezt követően — főként Martinkó András, ill. Pernesz Gyula publikációinak köszönhetően — folyamatosnak mondható. Martinkó András az 1960-as években két fontos tanulmánnyal is gazdagította az „első vidéki magyar nyelvű újság”-gal kapcsolatos irodalmat: előbb a Hazánk megszűnéséhez szolgált egy kisebb közleményben fontos adatokkal (Martinkó 1966), majd „Petőfi útja a győri Hazánkhoz” címmel publikált egy terjedelmes, számos újabb adalékkal szolgáló, ugyanakkor rengeteg izgalmas kérdést felvető — Hegedűs András állításaival több ponton vitatkozó — tanulmányt. (Martinkó 1970) Petőfi és Győr kapcsolata felől közelítette meg a kérdést Pernesz Gyula is, aki a megyei napilapban egy 11 részből álló cikksorozatot tett folytatásokban közzé 1972 őszén, benne részletesen bemutatva Petőfi Sándor és dr. Kovács Pál barátsággá mélyülő kapcsolatát is.5 Említésre érdemes továbbá, hogy a költő születésének 150. évfordulóján Győrött állított emléktábla avatásakor ő mondotta az avató beszédet, mely értékes gondolatokat tartalmaz témánk szempontjából is. (Pernesz 2002, 338-340.) Az eddig elmondottak alapján már talán természetesnek veheti a Tisztelt Olvasó, hogy a Hazánk már nem maradhatott ki egyetlen helyi művelődéstörténeti öszszefoglalóból sem. Itt és most csupán három példát említek: • Z. Szabó László a győri irodalom történetének Általa legizgalmasabbnak vélt pillanatait felvillantó kötetében három olyan fejezetet is találhatunk, mely témánkat érinti, hiszen Vas Gereben és Petőfi Sándor mellett kapott egy kis fejezetet „A győri Hazánk” is. (Szabó, Z. [1971] 99-126.); • Zöld Ferenc a megye sajtójának történetét felvázoló esszéjében oldalakon keresztül foglalkozik dr. Kovács Pál szerkesztői tevékenységével, ill. a Hazánk jelentőségével (Zöld 1981, 19-22.); • míg Balázs Péter a reformkori, ill. a forradalom alatti Győrt bemutatva számos 46
