Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVÁTH JÓZSEF DR. KOVÁCS PÁL ÉS A HAZÁNK helyen érinti a szerkesztő és az újság tevékenységét, ez utóbbi közleményeit forrásként is kiválóan hasznosítva. (Balázs 1980) Azt pedig már hangsúlyoznom sem kell, hogy a dr. Kovács Pál életével és munkásságával foglalkozó összefoglalások mindegyike kitér szerkesztői tevékenységének méltatására is. Közülük külön is szeretném felhívni a figyelmet Sáry István tanulmányára, mely ma már két kiadásban is olvasható;6 miképpen figyelemre érdemes Baksa Péter bicentenáriumra megjelent kötetének bevezető dolgozata is. (Baksa 2008, 7-28.) Végezetül — de nem utolsó sorban — meg kell említenem, hogy magáról az újságról is készült egy, a korábbi szakirodalom eredményeit összegző tanulmány Lakatos Éva tollából (Lakatos 1998); ugyanő korábban elkészítette már a Hazánk repertóriumát is, mely nyomtatásban sajnos még nem jelent meg.7 Örömmel mondhatom viszont azt, hogy a Hazánk ma már digitalizálva is elérhető a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár honlapján!8 A nagyobb tanulmányok vázlatos bemutatása után a kisebbek számbavételére e rövid kutatástörténeti áttekintés keretében nem vállaikozhatom; fontosnak tartom viszont annak rövid áttekintését, hogy a dr. Kovács Pált bemutató lexikon-szócikkek milyen mértékben érintik szerkesztői tevékenységét, ill. a Hazánk jelentőségét. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szeretnék néhány példát idézni erre is! A Hazánk megszűnése után nyolc évvel jelent meg az a Ferenczy Jakab és Danielik József által szerkesztett életrajzgyűjtemény, melyben dr. Kovács Pál — akkori életkorához képest — viszonylag terjedelmes szócikket kapott; ebben egy mondat utal szerkesztői tevékenységére: „1847 kezdetével a győri ’Hazánk’ czimü kereskedelmi és szépirodalmi lapot inditá meg, mely azonban 1848-ik év második felében elakadt.” (Ferenczy-Danielik 1856, 281-282.) Ezt a forrást az általános lexikonok szócikk-írói bizonyára hasznosították, mert több helyen találkozhatunk az itt idézett mondat különböző változataival, alkalmanként azt kibővítve, ill. átfogalmazva. A Pallas Nagy Lexikonában pl. ezt olvashatjuk erről: „Győr lapját, a Vaterlandot, 1847. a Hazánk c. kereskedelmi és szépirodalmi lappá alakitotta át, melybe Petőfi, Arany, Szász Károly, Lisznyai, Szelestey is dolgoztak. E lap 1848 második felében elakadt, de a forradalom után Győri Közlöny név alatt ismét feltámadt.”9 Az idézett — 1895-ben napvilágot látott, Négyesy László által írt — Pallas lexikonbeli szócikk természetesen a későbbi szócikkek forrásává vált, helytörténeti munkákban és országos lexikonokban egyaránt. Az előbbire példaként a Borovszky Samu által szerkesztett vármegye-monográfia sorozat Győr vármegyei kötetét említeném, melynek dr. Kovács Pállal foglalkozó szócikke két mondatot szán témánknak: „1847-ben a győri »Vaterland«-ot átalakította »Hazánk«-ká. Ebbe a lapba Petőfi, Arany és Szász Károly is írtak.” (Borovszky [1910], 191.) Míg a nagy életrajzi lexikonok közül Szinnyei József hatalmas vállalkozását idézném, melyben a Hazánk szerkesztője nyolchasábos [!] szócikket kapott, e tevékenységét azonban mindössze egy összetett mondat érinti: „1847-ben átvette a német Vaterland szerkesztését és magyarra változtatta át a lapot; így lett Győrött az első magyar hírlapnak, a Hazánk47
