Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2009. 47/2. TANULMÁNYOK dalmi és társadalmi mozgalom lelke. Mozgékony, kedélyes, okos és talpig becsületes ember, kit mindenki szeret és tisztel nemcsak Győrött, hanem Pesten is, hol a szerkesztők mindig örömmel fogadják, ha egy-egy novellával bekopogtat hozzájuk.” (Szinnyei 1925, 54.) Kovács Pál 1833-ban kapta meg az orvosi diplomát. Doktori disszertációját a Nevendék nőnemről5 a korabeli gyakorlattól eltérően nem latinul, hanem magyar nyelven írta. Szokatlan volt a témaválasztása is, a magyar közegészségügyben úttörő jelentőségű munkája a fiatal kislányok testi és lelki neveléséről szólt. 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta. Később az Akadémia rendes tagja lett. 1835-ben telepedett le Győrben és haláláig a város kulturális és társadalmi életének egyik motorja volt. Még ebben az évben feleségül vette Welsz Emíliát, egy pápai polgárcsalád művelt leányát. Hosszú és boldog házasságuk alatt négy gyermeket neveltek fel. 1835-ben tett presbiteri esküt a győri református egyházközségben. Választott iskolainspektor volt, akit 32 éves korában a győri református egyház főgondnokává választottak. (Győryl937,14.) Győrben városi orvosként praktizált, egy ideig Győr megye tiszti főorvosa is volt. A homeopatikus gyógyítást a gyógymód atyjától, Sámuel Hahnemanntól sajátította el németországi útja során, és gyakorló orvosként ennek elvei szerint kezelte betegeit. A magyar nyelv elterjedéséért folytatott küzdelmének egyik jelentős eredménye a győri német nyelvű Das Vaterland című lap megjelentetése magyar nyelven. 1847. január 2. és 1848. augusztus 10. között ő szerkesztette az első vidéki, magyar nyelvű kereskedelmi és szépirodalmi lapot, a Hazánkat.6 A lap szerkesztői beköszöntőjében megfogalmazott gondolat Kovács Pál ars poeticája is lehetne: „Egyé kell lenni nyelvben a magyarnak, hogy akaratban tettben egyé lehessen!”7 A Hazánk jelentőségét nagymértékben emeli, hogy első közlésű Petőfi-versek jelentek meg benne. Az első számában a Csalogányok és pacsirták című verset közölte, és további 27 vers, valamint 18 db Úti levél Kerényi Frigyeshez olvasható a lap későbbi számaiban. Munkatársa volt a lapnak többek között Arany János, Tompa Mihály, Degré Alajos, Beöthy Zsigmond, valamint a győriek közül Czuczor Gergely és Rónay Jácint is. A Győri Közlöny 1857-es megjelenésétől kezdve a lap munkatársaként rendszeresen írt színházi kritikákat, továbbá versei, publicisztikai írásai jelentek meg a lapban. Életének jelentősebb eseményei nyomon követhetők a helyi sajtóorgánum tudósításaiból, híreiből; pl. Pestre utazott a Kazinczy-ünnepségekre, jótékonysági esteket szervezett, amelyeken maga is gyakran tartott felolvasásokat, és időnként leányai is közreműködtek. 50 éves írói jubileuma — 1877. december 8. — alkalmából számos méltató írás jelent meg az országos és a helyi sajtóban. A Győri Közlöny rendszeresen tudósított az ünnepség előkészületeiről és magáról az eseményről. A győri társadalmi élet számos egylete köszönheti létrejöttét Kovács Pál fáradhatatlan munkálkodásának. Győri Olvasó Társaságot (Kaszinó) hozott létre 1838-ban, ahol könyveket kölcsönöztek, felolvasásokat tartottak és a rendes tagjai 96