Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
MENNYEINE VARSZEGI JUDIT DR. KOVÁCS PAL VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA Mennyemé Várszegi Judit DR. KOVÁCS PÁL (1808. JÚLIUS 1 - 1886. AUGUSZTUS 13.) VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA1 Bevezető 2008-ban ünnepeltük dr. Kovács Pál születésének 200. évfordulóját. Győr város és Dég község polgárai számára neve ismerősen cseng, mert Győrben utca őrzi nevét, kulturális díjat neveztek el róla, síremléke a köztemető díszsírhelyén található; míg Dégen iskolát neveztek el róla. A két település határán kívül neve feledésbe merült, pedig találkozott Kazinczy Ferenccel, kortársa volt Vörösmarty Mihálynak, Kölcsey Ferencnek, Katona Józsefnek, barátja volt többek között Kisfaludy Károly, Bajza József, Petőfi Sándor. Egykor közismert és ünnepelt volt személyében az orvos, a novella és színműíró, a költő, az újságíró, a társadalmi élet szervezője, a színház rajongója, és nem utolsó sorban a magyar nyelv terjesztője. Személyi bibliográfiája egy gazdag életút eseményeit dokumentálja műveinek és a róla szóló irodalomnak az összegyűjtésével. Kovács Pál Dégen született 1808. július 1-jén, Kováts Ferenc kilencedik, egyben utolsó gyermekeként. Győrből elszármazott apja külföldet járt, haladó gondolkodású mérnök volt, akinek a Mindenes Gyűjteményben jelentek meg írásai. A szépirodalom és a magyar nyelv iránti érdeklődését a szülői házból kapott indíttatásnak köszönheti. Pápán a Református Kollégiumba járt 1816-tól 1827-ig. 1827-ben iratkozott be Pesten az egyetem orvosi karára. Itt került kapcsolatba a reformkor irodalmi alakjaival, példaképének Kisfaludy Károlyt tartotta és az Aurora-kör baráti társaságához csatlakozott. Még ebben az évben megjelent két regéje az Urániában. Elbeszélései a korabeli irodalmi lapokban, almanachokban, zsebkönyvekben jelentek meg. 24 éves korában az olvasóközönség — különösen a hölgyek—körében nagy sikert aratott írásaival. Az 1830-as években az Aurora legnépszerűbb írója volt; főleg a nemesi udvarházakban, kúriákban kedvelték. (Fenyő 1955, 96.) Jól ismerte a vidéki életet, és hiteles környezetrajzot adott róla.2 A magyar drámairodalom legtermékenyebb írójának nevezte Bayer József. (Bayer 1897, 386.) Elbeszélései és színművei Kovács Pál munkái I-IV. kötetében,3 színpadi művei Thalia címen három kötetben4 jelentek meg. Vígjátékait Kisfaludy Károly és Fáy András szintjén emlegették. Színházi műveit általában kétszer, háromszor mutatták be színpadon; játszották darabjait Győrön kívül többek között Pesten, Kassán, Debrecenben. 1838-ban a Kisfaludy Társaság felvette tagjai sorába. Idősebb korában az országos lapokban megjelenő elbeszéléseit, humoreszkjeit a korabeli lapszerkesztői gyakorlatnak megfelelően részletekben közölték. Az első rész előtt a szerkesztők külön üdvözlő sorokban köszönték meg a kéziratot a veteránjelzővel emlegetett írónak, és az első oldalakon jelentették meg az egyes részleteket. Szinnyei Ferenc jellemzése szerint: „A győri homeopatha orvos minden iro95
