Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
ARRABONA 2009. 47/2. TANULMÁNYOK A fentebb említett munkák témánkra vonatkozó fejezeteit azért is idéztük egy kicsit hosszabban, hogy felhívjuk az érdeklődők figyelmét arra: ha e témával kapcsolatosan gyorsan szeretnének tájékozódni, ezeket a köteteket érdemes kézbe venniük! Annál is inkább, mert az utóbbi két évtizedben megjelent rövidebb terjedelmű, népszerűsítő jellegű sajtótörténeti kiadványokban e jeles győri újságról szinte semmi sem olvasható! A három jeles szerző — Kókay György, Buzinkay Géza és Murányi Gábor — által jegyzett magyar sajtótörténeti munka esetében ez szó szerint értendő; Buzinkay Géza nemrégiben megjelent magyar hírlaptörténete pedig csupán a heti háromszori megjelenésre példaként említi a Hazánkat!14 Csupán Buzinkay Géza 1993-ban megjelent ismeretterjesztő munkájában találkozhatunk említésével, amikor az Életképek rövid bemutatása kapcsán megjegyzi: „Az Ifjú Magyarország, a Tízek Társasága és Petőfi fóruma volt ez. Rövid időre ugyanezt a szerepet játszhatta a győri Hazánk (1847-48) is.” (Buzinkay 1993, 36.) Arra a kérdésre, hogy milyen volt a Hazánk szerepe a szomszédos vármegyék, ill. nagyobb városok életében, az eddig elmondottakból már sejthető a válasz. Kereszty István fentebb idézett munkájából látható ugyanis, hogy akkortájt a Győr megyével szomszédos megyékben nem jelent meg időszaki kiadvány! (vö.: Kereszty 1914) (Leszámítva természetesen Pozsonyt, ahol — amint arra már utaltunk — a Budapesti Híradó napvilágot látott; vö. Buzinkay 2008,18.!) A Kereszty István által összeállított időrendi áttekintés ez irányú adatainak helyességét megerősítik a megyei sajtóbibliográfiák, valamint a helytörténeti tanulmányok adatai is: az előbbiekből tudjuk például, hogy Sopronban 1847-ben csak egy kéziratos újság jelent meg (vö.: Horváth 2000). Moson megye egyetlen időszaki kiadványa az 1848-ban Magyaróvárott napvilágot látott Der Emancipierte Satanas;15 Vas megyében pedig az 1840-es években egyetlen időszaki kiadvány létéről sem tud a megyei sajtóbibliográfia.16 De nem jelent meg időszaki kiadvány Veszprémben sem (vö. Bándi 1989); Komáromban pedig csak 1849 januárjában indult útjára az első újság, a Komáromi Értesítő. (Horváth Géza 2001, 116.) Miután a Dunántúl nagyobb városaiban sehol sem jelent meg 1847-ben és 1848-ban helyi újság, a Hazánk viszont kiterjedt levelezői hálózattal rendelkezett, akik rendszeresen küldték tudósításaikat a helyi eseményekről, nem csodálkozhatunk azon, hogy jó néhány település hasznosítja forrásként a Hazánk évfolyamait saját helytörténete kutatásához. Erre a legjobb példa Pápa városa, melynek 1848- 1849. évi forrásait közzétevő kötetben számos Győrött megjelent újságcikkel is találkozhatunk! (vö.: Hudi 2001) A Hazánk és a korabeli győri időszaki sajtó Ha a Hazánk az „első vidéki magyar nyelvű újság” volt, talán első hallásra feleslegesnek tűnik a kérdés: milyen helyet foglal el ez az újság a győri időszaki sajtó történetében? Úgy gondolom, talán nem érdektelen egy kis kitérőt téve röviden erről is szólnom, felvillantva az előzményeket, a kortárs időszaki kiadványokat, valamint a dr. Kovács Pál által szerkesztett újság „utóéletét”, hatását is. 54
