Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVATH JÓZSEF DR.KOVÁCS PAL ES A HAZANK A közvetlen előzményre a kutatástörténeti áttekintés során már többször történt utalás: a Noisser Richard által szerkesztett és kiadott Das Vaterland „megmagyarosodásából” lett a Hazánk. De léteztek-e ekkortájt Győrött más időszaki kiadványok? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt mondhatom: igen, de azok kéziratos formában készültek és jutottak el — nyilván szűkebb kört jelentő — olvasótáborukhoz . Az 1840-es években Győrött főként a jogakadémia hallgatói jeleskedtek a kéziratos újságok szerkesztésében. Egy — többek által idézett, de konkrétabb bizonyítékokkal meg nem erősített (vő. pl.: Pitroff 1915, 66.; Zöld 1981, 20.!) — helyi hagyomány szerint az első tréfás tartalmú, kéziratos „újságocska” címe Vas Gereben volt; erről vette volna későbbi írói nevét szerkesztője, Radákovics József.17 Szinnyei József bibliográfiája szerint Radákovics Két garasos Tár címmel is szerkesztett egy „írott lapot”, „mely csípős tréfáiért nagy elterjedésnek örvendett”18 — példányt azonban ebből sem ismerünk. Fennmaradt viszont a Csarnok című kéziratos lap 23 száma, melyet ugyancsak Radákovics József szerkesztett — ezúttal Fürgedi Jenő álnevet használva. Ez utóbbi újság ma ismert — a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár állományában fennmaradt — számai 1844-ben készültek: a 2. szám „Tavaszelő 20-án” míg a fennmaradt utolsó, a 24. szám „Nyárelő 20-án”.19 Az elmondottakból látható: a Das Vaterland mellett legalább egy kéziratos, magyar nyelvű újság is készült Győrött — de lehet, hogy több is. A német nyelvű nyomtatott újság mellett tehát már ekkor, 1844 tavaszán igény mutatkozott magyar nyelvű időszaki kiadványra is. Adataink vannak azonban arra, hogy 1847-ben — tehát a Hazánk megjelenése idején, azzal párhuzamosan — is készültek Győrött magyar nyelvű kéziratos lapok; érdekesség, hogy éppen a Hazánk tudósításaiból értesülünk ezek létéről! 1847 nyarán arról ad hírt az újság, hogy „Győrött a Hazánkon kívül még egy írott lap is jelenik meg hetenként háromszor ’Lepke’ czim alatt... divatlapjainkat utánozva”; ez év őszén arról olvashatunk, hogy a „Lepke” „ismét megjelent, avval a különbséggel, hogy most hetenként csak egyszer adatik ki, a múltkorinál nagyobb alakban”. 1848 februárjában pedig már azt adja hírül, hogy „A ’Lepke’ című írott lapnak nálunk vetélytársa akadt, melly ’Hajnal’ cím alatt egy másik társaság által szinte hetenkint adatik ki”.20 Láthatjuk tehát, hogy az 1840-es években Győrött többen is próbálkoztak újság kiadásával, azonban többnyire csak kéziratos újságok készítéséig jutottak el; az egyetlen nyomtatott újság 1847 előtt a Das Vaterland volt. Ez utóbbi története viszonylag ismertnek mondható, köszönhetően elsősorban Pitroff Pálnak, aki meglehetősen részletesen foglalkozott azzal a győri sajtó történetét feltáró munkájában;21 de született már az első győri német nyelvű újságról szakdolgozat is. (Simon 1968) Érinti azt természetesen minden, e korszakkal foglalkozó helytörténeti munka, és — amint azt a kutatástörténeti áttekintésben láthattuk — említést tesz róla, mint a Hazánk előzményéről, ez utóbbi újság minden méltatója. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy vannak még kutatandó kérdések történetével kapcsolatosan, és vannak pontosításra szoruló adatok is. Itt és most csupán az utóbbiakra sze55
