Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
ARRABONA 2009.47/2. TANULMÁNYOK Amikor Koltai Virgil munkáját írta, rendelkezésére állhatott már néhány sajtótörténeti összefoglaló munka, és megtörténtek már az első kísérletek az időszaki sajtótermékek számszerű felmérésére is — igaz, ez utóbbiak kezdetben inkább 1848-1849 újságjainak és folyóiratainak számbavételére irányultak. Szinnyei József már 1865-ben indított egy cikksorozatot a Vasárnapi Újság hasábjain (Szinnyei 1865), melyben — ahogy később Csontosi János írja — „az 1848-49-ben napvilágot látott hírlapokat és folyóiratokat jeles bibliographiai apparátussal ismertette”. (Csontosi 1877, 27.) Csontosi János viszont arra vállalkozott, hogy a Nemzeti Múzeum könyvtárának állományát összevetette a Szinnyei József által közölt adatokkal, és jegyzéket állított össze a könyvtár ez irányú hiányairól. (Csontosi 1877, 28- 36.) E jegyzék11 egy érdekes adalékkal szolgál a Hazánk szempontjából is: megvételre keresi az újság 1848. augusztus 10-ét követően megjelent számait, mivel tudomása szerint augusztus 14-én szűnt az meg! (Csontosi 1877, 29.) Csontosi publikációja Szinnyei Józsefet arra ösztönözte, hogy közzétegye a témával kapcsolatosan 1865 után gyűjtött újabb adalékait; ebből kiderül, hogy tudomása szerint a Hazánk utolsó száma 1848. augusztus 10-én jelent meg. (Szinnyei 1877,113.) Az Általa közzétett bibliográfiai leírás csaknem teljesen pontosan közli a Hazánk legfontosabb adatait; azokhoz később Goriupp Aliz csupán az alcímek változásainak pontosításával tud újabb kiegészítéseket tenni. (Goriupp 1925,141-142.) Annak vizsgálatához, hogy 1847-ben és 1848-ban hány időszaki sajtótermék látott napvilágot Magyarországon, Kereszty István 1914-ben megjelent közleménye a leginkább használható forrás, mivel ő időrendi áttekintését adja a magyar és a magyarországi időszaki sajtó történetének. Felsorolásából összeszámolhatjuk, hogy 1847-ben 58 időszaki kiadvány jelent meg az országban, melyek közül 25 volt magyar nyelvű — ez utóbbiak egyike volt a Hazánk. (Kereszty 1914,125-126.) A következő esztendőről összeállított jegyzéket viszont e mondattal vezeti be: „1848. Ebben a forró esztendőben, mint a lázbeteg érverése, egyszerre magasra szökött az időszaki sajtótermékek száma” — ezért ez évben nyelvük szerint csoportosítva sorolja fel az általa ismert időszaki kiadványokat: magyar nyelven 61 címet, németül 62 címet, majd lényegesen kisebb számban a más nyelven megjelenteket.12 Kereszty István munkája alkalmasnak tűnik egy másik fontos kérdés vizsgálatára is. Több helyen is olvashatunk arról, hogy a Hazánk az első vidéki magyar nyelvű újság volt, vagy ahogy Baksa Péter nemrégiben fogalmazott: „A vidék első magyar nyelvű napilapja volt.” (Baksa 2008, 24.) Úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű megállapításokat alaposabban át kell gondolnunk, mert már az eddig elmondottak alapján is több kérdés felmerül velük kapcsolatosan. Kereszty István összeállításából világosan kitűnik, hogy a Hazánk előtt már jelentek meg magyar nyelvű kiadványok a fővároson kívül is: 1845-ben pl. a Debrecen-Nagyváradi Értesítő mellett 2-2 Kolozsvárott, ill. Pozsonyban megjelenő magyar nyelvű időszaki kiadvány is található a felsorolásban! (Kereszty 1914,125.) Vagyis a Hazánk csak abban az esetben mondható első vidéki magyar nyelvű lapnak, ha a mai Magyarország területét vesszük csak figyelembe, és a Debrecen-Nagyváradi Értesítőt nem soroljuk 50
