Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVATH JÓZSEF DR.KOVÁCS PAL ES A HAZANK az újságok közé! Érdekes ebből a szempontból dr. Kovács Pál évtizedekkel később írt dolgozata, melyben a győri Streibig nyomda jelentőségéről szólva ezt írja: „Szintén ebben a nyomdában jelent meg — hazánkban, talán Pozsonyt kivéve — az első vidéki lap, mely az akkori viszonyokhoz képest ’Vaterland’ cím alatt német nyelven volt ugyan írva, Noisser Richard tulajdonos szerkesztése mellett, de csakhamar engedve a közkívánatnak magyar lappá alakult át, ...” (Kovács 1874, 95.) További kérdés: tekinthető-e napilapnak a Hazánk, mely — elődjéhez hasonlóan — hetenként háromszor jelent meg? Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy ekkortájt az újságok ennél gyakoribb megjelenése ritkaságnak számított. Buzinkay Géza kutatásaiból tudjuk, hogy 1848 elején hat „politikai napilap” jelent meg Magyarországon: egy az országgyűlés székhelyén Pozsonyban, három Pesten és kettő Kolozsvárott; közülük a Pozsonyban megjelenő Budapesti Híradó hétfő kivételével naponta megjelent; a pesti hírlapok hetente négyszer, a kolozsváriak viszont csak hetenként kétszer. A Pesti Hírlap március 17-től áll át a heti hatszori megjelenésre, majd június-júliustól a többi pesti újság is, sőt a Marczius Tizenötödike a hét minden napján kapható lett! „A vidéki városokban ekkor még általában heti kétszer jelentek meg a hírlapok, amit a forradalom alatt a heti négyszeri megjelenés váltott fel; kivételképpen a győri Hazánknak már 1847-ben hetenként három kiadása került az olvasókhoz...” (Buzinkay 2008,18-19.) Láthatjuk tehát, hogy a győri Hazánk heti háromszori megjelenésével a vidéki „napilapok” sorában a gyakrabban olvashatók közé tartozott; megmaradt viszont ez a periodicitása akkor is, amikor a vidéki újságok többsége már a gyakoribb megjelenés mellett döntött. Vizsgálható lenne továbbá a „vidéki” fogalma, annak esetleges változása is. Erre Dezsényi Béla egyik tanulmányát olvasva figyeltem fel, melyben „A vidéki sajtó” című alfejezet az alábbi mondatokkal kezdődik: „Vidéki sajtónk negyvennyolc előtt nem volt. Az újságírás és a lapkiadás vidéki városokban indult meg és csak lassan koncentrálódott Pestre, de első újságjaink — ha Pozsonyban vagy Kassán is jelentek meg — az egész országhoz szóltak. Az a gondolat, hogy egy-egy város vagy országrész saját életét, belső ügyeit tárgyaló lapot adjon ki s az országos dolgokat is a maga helyi szemszögéből nézze, március után merült fel.” (Dezsényi-Nemes 1954,106.) Vagyis ő a „vidéki” fogalmát nem a megjelenés helye, hanem az időszaki kiadvány tematikája szerint értelmezi! Érdemes lenne alaposabban elgondolkodnunk azon: ebben az értelemben „vidéki” vagy „országos” lap volt-e a Hazánk? A második kérdésre választ keresve igyekeztem átnézni a fontosabb sajtótörténeti összefoglalásokat: hogyan értékelik a győri Hazánk szerepét a reformkori magyar sajtó történetében? Az alábbiakban csupán néhányat idézhetek e véleményekből, ezért inkább az utolsó bő fél évszázadban megjelent munkákra szeretném helyezni a hangsúlyt. Dezsényi Béla a szabadságharc centenáriumán tanulmányt tett közzé 1848- 49 magyar hírlapirodalmáról. (Dezsényi 1949) Dolgozatának mintegy 90%-a a fővárosban megjelent időszaki kiadványokkal foglalkozik, majd megemlíti, hogy a többi település közül „természetesen Kolozsvárnak van a legtöbb újságja” — ezeket 51
