Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Hudi József: Kovács Pál pápai évei (A pápai református kollégium a nemzeti nevelés szolgálatában)
KOVÁCS PAL PAPAI EVEI HUDIJÓZSEF Hudi József KOVÁCS PÁL PÁPAI ÉVEI (A PÁPAI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A NEMZETI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN) 1808 kora nyarán nagy örömmel fogadta a Dégen élő Kovács Ferenc uradalmi jószágkormányzó a hírt: felesége, a pápai származású nemes Eöry Júlianna ismét fiút szült.1 Az inspektor-házban hamarosan megszületett a döntés: a fiút Pál névre fogják keresztelni. (Koltai 1889, 6.) 1808. július 1-jén meg is történt a nagy esemény: a gyermeket tiszteletes Góth György, tekintetes Mészszely (Mészely) Zsigmondné és Panda Lídia kisasszony keresztszülők tartották keresztvíz alá.2 Az egészséges gyermeknek jó kilátásai voltak: genetikai öröksége révén hosszú élettartamra számíthatott, családi körülményei, szellemi környezete pedig lehetővé tette számára, hogy a család társadalmi középosztályban elfoglalt helyét megszilárdítsa. Édesapja, Kováts Ferenc (kb. 1746 - Dég, 1819) mérnök és ismert író, műfordító volt. Külföldön tanult, s a francia felvilágosodás íróinak (Lafontaine, Boileau, Voltaire) műveivel tért haza. Pápán telepedett le, ahol mérnökként, majd Veszprém vármegye főmérnökeként tevékenykedett, s szabad idejében irodalommal is foglalkozott. Pápán a református közösség vezető családjaival (Eőry, Horváth Margavits, Márton, Osváld, Pálfy, Stettner, Szalmavári Kováts, Szalóky, Torkos) állt rokonságban. 1794-ben már Dégen volt inspektor, de a várossal továbbra is tartotta a kapcsolatot.31789-1790-ben munkatársa volt Péczely József Mindenes Gyűjtemény c. folyóiratának, levelezett Kazinczy Ferenccel, Csokonai Vitéz Mihállyal és Pálóczi Horváth Ádámmal. Építészeti szakkönyvet és életvezetési tankönyvet fordított franciából, írt meséket és regéket, fordított verseket és színműveket. J. K. Brandes ötfelvonásos vígjátékát, melyet Csalárd szín vagy a kellemetlen férj címmel magyarított, 1793-ban háromszor, 1794-ben kétszer játszották. Utoljára 1809-ben a Szin megcsal címmel adták elő.4 Nyomtatott munkái közül A pulpitus c. „mulatságos vitézi költemény” Győrben jelent meg 1789-ben. Számos műve kéziratban maradt, amelyek utóbb Beöthy Zsolt egyetemi tanár gyűjteményébe kerültek.5 Kováts nemcsak íróként tűnt ki kortársai közül, hanem a népművelés úttörőjeként is: 1789-ben a falusi és mezővárosi nép magyar nyelvű iskoláztatását, olcsó, ,jó, magukat kedveltető és hasznos könyvekkel” való ellátását, az elemi iskolák reformját sürgette. Kiemelte, hogy az olvasóvá nevelést iskoláskorban kell kezdeni.6 Pál, a jó képességű gyermek számára többfajta életpálya kínálkozott: megfelelő képzettség birtokában uradalmi szolgálatba, mintegy apja örökébe lép, vagy a megyei, esetleg az állami adminisztrációban érvényesül. Egy biztos: a katonai karrier nem volt vonzó számára. Valószínűleg apja 1819-ben bekövetkezett halála,7 s özvegy édesanyja anyagi helyzete indította arra, hogy az orvosi pályát válassza, s mielőbb független egzisztenciát teremtsen a maga számára, hogy szabad idejében irodalmi ambícióinak élhessen. 9
