Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Kralovánszky Mária: Empire szabású női ruha restaurálása

KRALOVANSZKY MARIA EMPIRE SZABÁSÚ NŐI RUHA RESTAURÁLÁSA ráktól indul egy lefelé szélesedő, csipké­vel, fodorral, hímzéssel díszített sáv. A V alakú nyílásban előtűnik a kissé rövidebb alsó szoknya. A szoknya alsó fele-har­mada vízszintes lezárással a felsőruha széléhez hasonlóan díszített. A felsőruha és az alsó szoknya többi részén nincs dí­szítés, csak a mintás, vagy minta nélküli alapszövet látszik. A fűzőbetét, a dekol­tázs és az ujjak vége ismét díszített. A Kyoto Costume Institute Gyűjte­mény A divat története a 18-20. század­ban című könyvében található az az 1780-ból származó ruha, melynek alap­szövete minta nélküli, rózsaszín taftse­­lyem. A felsőruha szélén az ék alakú sávok és az alsó szoknya díszítése ugyan festettek és nem hímzettek, de virágfüzé­reket és virágkosarakat ábrázol a miénk­hez hasonló hullámzó vonalban. A fűzőbetét derék alá nyúló része szélesen lekerekített, ami magyarázatot ad arra, miért került oda az átszabott új ruhán egy szögletes betoldás. (5. kép) A francia forradalom (1789) után a divatot is az új korszak eszméi hatották át. A diktatúra alatt az arisztokrácia rette­gésben élt, és a selyem ruha áruló jel lett volna. Ezért az alacsonyabb társadalmi ré­tegek egyszerűbb, pamut alapanyagú viseletéit hordták. A zűrzavaros idők eltelte után az alsóinghez hasonlító ingruha jött divatba, eltűnt az abroncsszoknya és a fűző. Az egyenes szabású ingruhának magasan volt a derékvonala, a ruhaderék és a szoknya egy darabból készült. Az antik alkotásokat utánzó redőzéseket vékony, áttetsző fehér pamut anyagok alkalmazásával érték el. Napóleon 1804-es koroná­zása után a pamut elsődleges használata miatt válságba került selyemipar fellen­dítése érdekében rendeletet hozott, hogy hivatalos ceremóniák alkalmával mindenki köteles selyemruhában megjelenni. Újra divatos lett a selyem, a világító színek és a gazdag díszítés. Magyarországon a politikai változásoktól függetlenül, pusztán a divatot kö­vették. így az újra tért hódító selyem divatja elért hozzánk is. Ekkor vehette elő a divatos ruhát hordani akaró ifjú hölgy a nagymama ünnepi ruháját. A ruha selyme nem volt túl merev, szépen tudott redőzni. A színek még nem fakultak ki, a hímzés mintája sem tűnhetett ódivatúnak. A ruhában rengeteg anyag volt, bőven kitelt be­lőle az új öltözet. (6. kép) Az alsó szoknya hímzett része képezte az új szoknyarész nagyobb részét. Ami eddig elöl volt, az most hátúira került. A felső szoknya két ék alakú hímzett része elöl középen kapott helyet. Ezek túl hosszúak voltak, ezért alul egyszerűen levágták. A régi szoknya deréktól indult, tehát most túl rövid volt ah­hoz, hogy a mell alatti „derékvonaltól” a földig érjen. Ezért meg kellett toldani. A 241 5. kép Robe a’la francaise

Next

/
Oldalképek
Tartalom