Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán
GALAVICS GÉZA ADATOK A GYŐRI PÜSPÖKSÉG ÉS KÁPTALAN BAROKK-KORI... A Maulbertsch-műhelyből kikerült győri oltárképen azonban csak az előkép kompozíciós szerkezete, az alakok elrendezése és alapszínei térnek vissza. Damininek a velencei hagyományokra és a nápolyi fény-árnyék hatásokra épülő felfogása, fénybe burkolt plasztikus alakjai a győri oltárképen bábszerű figurákká lettek, s az egységesen barna tónusba vont jelenet — előképétől eltérően — nem válik egyetlen, a fehér lepelre ültetett gyermek Jézusra irányuló bensőséges történetté. Garas Klára, amikor 1957-ben a képhez tartozó Maulbertsch-nyugtát közzétette, jól érezte, hogy a kompozíció Maulbertsch művészetében idegenül hat.37 Az előkép ismeretében ennek okát is látjuk: a Maulbertsch-műhely gyengébb kvalitású mesterének túl nagy falat volt közvetlenül egy bravúrosan megfestett velencei oltárkép után dolgoznia. Ő és társai e stílusnak a Maulbertsch és a bécsi Akadémia festői által áttranszponált változatát ismerték, s ebben a közegben mozoghattak otthonosabban. Noha Maulbertsch az Epiphania jelenetét már fiatalon is számos alkalommal megfestette, s kimutatható, hogy ilyen témájú korai képeit is jól fogadták, itt mégis egy másik, egy új előképet választott műhelye számára.38 Az új előképet besorolhatjuk azok közé a közel kortárs itáliai festőktől származó, Bécsben nyilvánosan is elérhető műalkotások közé, amelyekről Maulbertsch és bécsi festő kortársai az európai festészet egy-egy jellegzetes festőiskolájának művészetét 9. kép Maulbertsch műhelye: Háromkirályok imádása 1773. (Győr, székesegyház, mellékoltárkép) 10. kép Damini, Vincenzo: Háromkirályok imádása, oltárkép, (Wien, Augustinerkirche) 183
