Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán
GALAV1CS GÉZA ADATOK A GYŐRI PÜSPÖKSÉG ÉS KÁPTALAN BAROKK-KORI... XVIII. század győri közönsége számára, püspöknek, kanonokoknak, nemeseknek és közrendűeknek egyaránt. Ez önmagában is generálója volt Szent István egyébként is meglévő kultuszának. Hatása az az évvégén megkezdett székesegyházi megújítás ikonográfiái programjában is jól érzékelhető.21 A magyar szentek jelen voltak — pillérekre függesztett képek formájában — a XVII. század második felében megújított székesegyházban is, de Zichy püspök idejében számuk a többszörösére nőtt. Szent István és Szent László alakja szoborként tűnt fel a kegykép két oldalán a Mária kegyoltáron, s másik két szobor formájában a főoltárt közrefogva is, festett formában a magyar szentek gyülekezetében a szentély mennyezetképén s ugyanott az oldalfalon a grisaille festésű történeti jelenetben, vagy temlomalapítóként a szentély egyik padjának kis hátfal-domborművén. Külön ikonográfiái csoportot képeznek a Szent István és Szent László alakját öszszekapcsoló műalkotások. Már 1771-ben, egy évvel a Maulbertsch megjelenése előtt, a székesegyház sekrestyéjében (ahol 1771 júliusában a Szent Jobbot őrizték) egy helyi festővel (Franz Hajdyn) megfesttették a Szent László felnyittattja Szent István sírját s megtalálja a Szent jobbot c. jelenetet. Ugyanez lesz a témája a Schmitt Gábor kanonok által megrendelt egyik nagy ólomdomborműnek is, míg a másikra Szent István legnépszerűbb ábrázolási típusát, a Szent István felajánlja a koronát Máriának jelenetet választották. Ez a párosítás — amelyet kissé bizarr módon tükröz vissza egy másik győri kanonok, Dongó Mihály portréja, baljánál a Szent László koponya-ereklyéjére illesztett Szent István-i koronával — új változatot jelentett a két szent király ábrázolásában.22 (5. kép) Friss reakcióként arra a tendenciára, amelyben együtt és egymásra ható formában jelent meg a növekvő magyar nemzeti öntudat (összefüggésben Magyarország megnövekedett jelentőségével a Habsburg-birodalomban), és a Mária Terézia által politikai célkitűzések mentén szervezett Szent István kultusz (a Szent István rend megalapítása, a Szent Jobb visszaváltása és Budára küldése, augusztus 20-ának, Szent István névnapjának ünneppé nyilvánítása), valamint Zichy püspök mecenatúrájában a győri egyházmegyét megalapító Szent István király műalkotásokban megtestesülő kultusza.23 A Szent István és Szent László oltárok új oltár-titulusként, új ikonográfiái elemként jelentek meg a győri székesegyházban, mert egyébként az 1770-es évek modernizációjában (e két dombormű-oltár kivételével, amelyek a korábbi Szent Borbála és Szent Katalin oltárok helyére kerültek), a székesegyház valamennyi régi oltárának titulusát megtartották, csak a helyükre kortárs művészekkel új, modernebb oltárokat és oltárképeket készíttettek.24 A két, oltárkép méretű dombormű méltán sorolható Mollinarolo főművei közé. Műfajánál, anyagánál és méreteinél (265x126 cm) fogva is Ismeretlen mester. Dongó Mihály kanonok portréja ritka különlegesség. Még inkább az a delikát 1771 (Budapest, magántulajdon) 177
