Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán

ARRABONA 2009. 47/ 1. TANULMÁNYOK formaadásában, a manierizmus kifinomult szobrászi fogásait és Maulbertsch nyo­mán a kortárs festői törekvéseket is integráló plasztikai felfogásában. Műfaja, a festői hatású dombormű az Akadémiák értékrendjében a legmagasabbra értékelt művészi produkció volt, de ennek érvényességét éppen ekkortájt kezdte kétségbe vonni az új, a Winckelmann nevével összekapcsolt esztétika. Talán győri jelenlétük által kap meg­jelenési formát az az információ is, hogy a győri székesegyház belső terének moder­nizálásához a megrendelők kikérték a bécsi akadémia tanácsait.25 Jó lenne tudni, hogy ez milyen formában történt, s ki volt a kezdeményező. Lehet, hogy maga a püs­pök, de lehet, hogy Szily kanonok, aki a kortársak szerint a székesegyház átalakításá­nak legfőbb szorgalmazója volt,26 s aki később, már püspök korában, szintén vezető bé­csi akadémiai művészhez, Jacob Schmutzerhez (mellesleg Maulbertsch apósához) fordult tanácsért abban, hogy Maulbertsch halála után ki legyen a szombathelyi szé­kesegyház kifestéséhez készített Maulbertsch-vázlatok kivitelezője. A sokat idézett, Raf­­faellót etalonként használó, ‘ha Raffael feltámadna, ő sem tudna különbséget tenni Ma­ulbertsch és Winterhalter munkái közt’ tartalmú mondat ő hozzá íródott.27 Mindezek e mecénási körben a művészi kvalitás iránti fogékonyság meglétéről és a művészvá­lasztás igényességéről vallanak. Ebben a környezetben élt és tevékenykedett az a győri kanonok is, aki az écsi templom számára szintén új oltárt és oltárképet kívánt készíttetni. Schogg Kristóf­nak hívták, s a győri káptalan német káplánjából lett kanonok 1754-ben, majd püs­pöki helynök 1760-ban és pápóci prépost 1762-ben. Ezt a tisztséget haláláig (1790) viselte. Écs nagy része a XIII. században alapított pápóci prépostság birtoka volt, s kegyura a mindenkori pápóci prépost. Schogg elődje, a szintén győri kanonok Mil­­kovich János 1736-61 között volt pápóci prépost, s ő állíttatta helyre a Szent Ist­vánnak szentelt écsi templomot. Az ő idejében már biztosan állt a templomban Szent Istvánnak szentelt oltár.28 Amikor Schogg Kristóf a régi écsi oltár helyett és helyén új oltárt kívánt állíttatni és új oltárképet festetni, akkor maga is a győri székesegy­ház modernizálásának mintáját és metódusát követte. Az új Szent István oltárkép megfestésére ő is a győri székesegyházban dolgozó s oda az oltárképek elkészítésére is szerződő Maulbertschnek adott megbízást. Maulbertsch budapesti Szent István oltárkép vázlata az ő számára készült. A győri székesegyház mellékoltárképei Maulbertsch a győri székesegyházba a főoltárképen kívül 1772 februárja és 1774 áprilisa között öt mellékoltárképet szállított, s bizonyosan ebben az időben készült az écsi oltárkép vázlata és maga az oltárkép is. Története így a győri oltárképekéhez kap­csolódik, azokkal együtt is készült, s ezért együtt is tárgyalandó. Pontosabban Maul­bertschnek a győri székesegyházba készített olajfestésű mellékoltárképeivel. Ezek— eltérően Maulbertsch 1774-ben festett Mária mennybevitele témájú, sokalakos főol­tárképétől — három-ötalakos kompozíciók voltak, típusukban, méreteikben is ha­sonlók az écsi vázlathoz, illetve oltárképhez. Szerződések Győrben a mennyezetké­pekről (Garas 1960, Dokumente XLV., XLVI.) és az oltárképeket befogadó oltárokról29 maradtak fenn, magukról az oltárképekről azonban csak a kifizetések nyugtáit is­merjük. Ezekből tudjuk, hogy 1772. február 18-án — még mielőtt Maulbertsch le­szerződött a székesegyház falképeinek megfestésére — már leszállított két mellékol­178

Next

/
Oldalképek
Tartalom