Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Polgár Péter: Késő bronzkori település részlete
POLGÁR PÉTER KÉSŐ BRONZKORI TELEPÜLÉS RÉSZLETE VITNYÉD HATÁRÁBAN Gödrök Csupán két gödörként azonosítható objektumot dokumentáltunk, mindkettő meglehetősen sekély, kb. 20 cm mélységű. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok tehát inkább egy laza szerkezetű, szórtan elhelyezkedő objektumokból álló tanyaszerű település képét mutatják, melynek átfogó értelmezéséhez további, nagyobb felületen végzett feltárásra lenne szükség. A leletanyag A késő bronzkori település 31 objektumából 12-ben jelentkezett datáló értékű leletanyag, melyből csupán egy kerámiatöredék bizonyult recensnek. Fontos tényezőként kell számításba vennünk, hogy ennek közel 1/3-a csupán 7 oszlophely betöltéséből került elő. Szóródásukat tekintve megállapíthatjuk, hogy a feltárt felületet szinte egészen lefedik, ugyanakkor kelet felé haladva megfigyelhető bizonyos fokú sűrűsödés, ami azonban következtetések levonását a megnyitott terület nagysága miatt nem teszi lehetővé. A gépi munkálatok során további jelentős mennyiséggel bővült a rendelkezésünkre álló anyag, mely azonban konkrét objektumokkal nem hozható összefüggésbe. Ebbe a csoportba tartozik az a néhány tegula töredék, illetve korongolt kerámiatöredék is, melyek a környéken már ismert római villagazdaságra utalnak. A tanulmány csak a késő bronzkori Umamezős kultúra időszakára keltezhető kerámiaanyagot mutatja be, mely mindössze kevés állatcsonttal,6 továbbá egyeüen paticsdarabbal egészül ki. Soványító anyag A településen használt kerámia soványítása jellemzően szemcseméretű kőzúzalékkal történt, ugyanakkor gyakori a kisebb méretű kavics vagy kavicstörmelék felhasználása, melyek között előfordul egészen durva is. A földrajzi környezet ismeretében természetesen nem meglepő ennek a két nyersanyagnak az alkalmazása, mellettük a selejtes kerámia ilyen célú újrahasznosítása szemmel láthatóan elenyésző mértékű. Feltételezhetjük tehát, hogy az előállítás helyben vagy legalábbis a mikrorégión belül történhetett. Mindamellett, hogy a finomkerámia esetében nem kizárólagosan, de inkább az aprószemes soványítással találkozunk, a kevésbé jó kidolgozású házikerámiánál úgy tűnik, szintén a minél kisebb méretű alapanyagot részesítették előnyben. Típusok A próbafeltárás során előkerült kerámiaanyag összességében jó kidolgozottságú, a finomkerámia aránya viszonylag magas. Tipológiai szempontból ugyanakkor együttesünk eléggé szűk keresztmetszetet mutat, nagy része jellegtelen oldaltöredékekből áll, melyek nagy valószínűséggel inkább házikerámiára utalnak. Tálak Formai jegyeik alapján a hasrészükön élesen megtörő, kihajló peremű tálak (5. tábla 1., 3.) képviselik leletanyagunk leginkább jellegzetes típusát. Elterjedésük erősen kihajló peremmel a kései halomsíros — korai urnamezős fázistól (R BC/BD) 13
