Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: Területiség és joghatóság. A rendi gondolkodásmód alapdimenziói Bruck an der Leitha és Moson vármegye konfliktusai tükrében (1556-1848)
HORVÁTH GERGELY KRISZTIÁN TERÜLETISÉG ÉS JOGHATÓSÁG.... Nekik szintén „szoros felelet alatt” hagyták meg a haszonbérnek a vármegye felé történő megfizetését.59 Arra az esetre, ha a bérleti díjak nem fedeznék a városra kivetett adót, meghagyták, hogy mindazon, az adófizetést megtagadó nyilatkozatot aláíró polgároktól, akik magyar földön földet birtokolnak, a hiányzó különbséget földjeik-rétjeik-szőlőik terméséből a vármegye elvehesse.60 Bruck Moson megye intéséről nem vett tudomást, és „helytelen nyilatkoztatása, és vétkes ellenszegülése mellett továbbá is makacsul meg-marad[t]”, ezért a megye úgy határozott, hogy a város tanácsát perbe fogja.61 Közben a vármegye kérte a helytartótanácsot, hogy mondjon nemet Bruck újabb függetlenedési törekvéseire,62 majd az 1840-es országgyűlésen követei útján — sikertelen — kísérletet tett egy Bruckot elítélő törvényt elfogadtatására.63 A város ezzel egy időben — már sokadszor—az uralkodótól várt segítséget. Az 1840-ben kelt uralkodói jogértelmezés szerint azonban Újfalu egyértelműen a megye területének részét képezte, annak joghatósága és portiális állománya alá tartozott.64 Az uralkodói eligazítás és az 1840. évi 37. te. elfogadása után, mely törvény az adózási rendszabályokban kívánt egyértelmű helyzetet teremteni,65 átmenetileg békülékenyebb hangot ütött meg egymással a két fél: Bruck vállalta, hogy birtokai után az éves adókat pontosan megfizeti, mire a vármegye feloldotta a birtokokra tett zárat.66 A megye e leirat érkezését követően igazában megnyugodva konstatálta, hogy ,,[e]zen kegyes intézet rendelése tehát homlok egyenest ellenkezik a’ folyamodó város által negédlett nemesi jog czimmel”, melyet Bruck Werbőczy törvénykönyve alapján vélelmezett.67 A vármegye jogértelmezése szerint „Hazánkban mind a’ nemesi birtokoknak, mind az adó alatti állományoknak különbféle fokai vannak, de a’ nemesi birtoknak, bár az olly személy által biratnék is, ki a’ nemesi birtok határán kívül németien, még se fizettetik adó, ellenben vannak adózás alatti állományok [mint Bruck újfalui birtoka], mellyek birtokosi, kiváltság erejénél fogva olly egyes jokokkal [sic!] diszesittettek, mellyekre csak a’ nemesek érdemesittettek. Ezen jog is nemesi kiváltság több előkelőségekből ál, mellyek a Verböczy 3 könyv Is Rész 9- cikkében és több hazai törvényeinkben foglaltatvák, a’ hazai törvényekben tehát csupán csak a’ nemes személynek kiváltságát és előkelőséget tevő feljegyzett tulajdonok öszesen teszik a ’ nemesi jogot, vagy is a’ törvényben jegyzett, az ezen kiváltságokai és előkelőségekéi törvényesen érdemitett személy a’ nemes, — de azért ha valaki egy olly joggal bir, mellyet a’ törvény csupán csak a’ nemes személynek rendel, az illy joggal biró, ezért [még] nem nemes, és ezen okból, mivel Bruck városának [a] Stomfa féle jószág meg vevése az Ország Rendei által tett óvás, és a’ rájuk vetett adó fizetés mellett meg engedtetett, azért ők azt nem állithatlyák, hogy azt nemesi jog czimmel szerezték meg”.68 (kiemelés az eredetiben) Werbőczyre tehát tévesen hivatkozott a város, mert a nemesi adómentesség csak személyekre vonatkozott, s attól, hogy Bruck nemesi birtokhoz jutott, még nem nemesedett meg. Másrészt külföldiként magyar nemes csak az lehetett, akit honfiúsítottak—Bruck esetében ez sem történt meg. S akkor még nem szóltunk arról, hogy a város kollektív személy; esetleges nemességének honosítására legalább is külön törvényben kerülhetett volna csak sor. Ezen levezetés alapján Újfalu puszta ismét csak valódi, adó alatt álló teleknek minősült. Bruck erre ismét azzal az ellenvetéssel élt, hogy a törvény jobbágyot említ, ők pedig mint város nem jobbágyok, így a törvény az ő adó alatti telkeikre nem vonatkozik. A vármegye erre felhívta a város figyelmét arra, hogy a törvényben job119
