Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
HORVÁTH CIPRIÁN PONCOLT HÁTTERŰ ORNAMENTIKÁVAL DÍSZÍTETT TÁRGYAK ... Kronológia Az egyes tárgytípusokhoz hasonlóan természetesen az egyes technikai eljárások, illetve ornamentális elemek kronológiai helyzete is a kutatás figyelmének középpontjában kell, hogy álljon. A megfelelő kronológiai rendszer felállítása azonban máig az egyik legnehezebb feladat. A mintázat hátterének poncokkal történő kitöltése, mint ornamentális elem keltezése során elsőként a sírokból származó korabeli érméket kell figyelembe vennünk. Ezek a következők: a karos-eperjesszögi II/52. sírból Gyermek Lajos (899-911) átfúrt veretei, valamint Ismail ibn Ahmed 904/905-ben vert átfúratlan dirhemei kerültek elő. A tiszaeszlár-bashalmi II/2. sír Provence-i Hugó (926-931) és II. Lothar (945-950) átfúratlan érmeit tartalmazta. Az alábbi temetők keletezésében nyújthatnak segítséget korabeli érmek: Karos- Eperjesszög II. temető,36 Léva (Levice, SÍ.),37 Szob-Vendelin,38 Szőreg-Homokbánya,39 Tiszaeszlár-Bashalom I.40 és II. temető.41 A karosi 11/52. sír megásásának terminus post quem időpontja 905. A közepesen kopott dirhem esetében azonban évekbe is kerülhetett, míg a Kárpát-medencébe került, majd talán újabb évekbe, míg a sírba. A tiszaeszlár-bashalmi II/2. sírból származó érem a Kárpát-medencébe legkorábban valószínűleg a 947-es kalandozó hadjárat során kerülhetett, mikor a források tanúsága szerint a magyarok több mérő ezüstpénzt kaptak a béke megváltásának fejében. (Horváth 2002, 220.) A sírba temetett gyermek azonban nyilván másodkezes tulajdonosa lehetett annak, ami tovább növelheti a megszerzéstől a földbe kerülésig eltelt időszakot.42 Radiokarbon kormeghatározás (Bende-Lőrinczy-Türk 2002, 368-370.; Langó 2005, 284—286.; Fodor 2006, 105., 71. j.; Révész 2006a; Stadler 2006) a vizsgált sírok körében egyedül a karos-eperjesszögi II/52-es sírról áll rendelkezésre, ennek sigma 2-es értéke 770-990 közötti értéket mutatott ki. (Révész 2006a, 414.) A fennmaradó sírok keltezésében azok kiválasztott tárgytípusaira támaszkodhatunk, (Bálint 1995, 242-244.; Kristó 1997, 239-247.) az előzetes közleményekből ismert temetők, sírok esetén pedig a feltárást végző, vagy a lelőhelyeket, leleteket ismertető kutatók véleményére hagyatkozhatunk. A poncolt alapú ornamentikával rendelkező tárgytípusok egy részét, nevezetesen a tarsolylemezeket (Révész 1994,356; Révész 1996,152., 181.; Révész 1996b, 140.; Révész 2003, 439-440.; Fodor 1996b, 364.; Kovács 2005b, 40.) és a veretes öveket (Fodor 1996k, 186.; Révész 1996, 131.; Révész 1998, 526-527.; Kristó 1997, 244-245.) általában a X. századra, annak is inkább első hat-hét évtizedére keltezi a kutatás. Hasonló keltezések születtek az említett veretes szablyákkal kapcsolatban is.43 A lemezes hajfonatkorongok egyes példányai kapcsán azok XI. századi használata is feltételezhető.44 E tárgytípus megjelenési idejét tekintve figyelembe kell venni, hogy — egyetlen baskíriai darab kivételével (Bálint 1989, 138., Abb. 59a; Bálint 1994, 42.) — ezeknek nem ismertek pontos analógiái a Kárpátoktól keletre, így bizonyosra vehető, hogy ez a típus csak az új hazába költözést követően alakult ki és terjedt el, ehhez pedig minden bizonnyal időre volt szükség.45 Leletkörnyezete ismeretlen a MNM-Ismeretlen lelőhelyű kengyelének, ezért ennek pontosabb keltezése jelenleg nem kis nehézséget okoz. A kengyel a legyező 59 I
