Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban

HORVÁTH CIPRIÁN PONCOLT HÁTTERŰ ORNAMENTIKÁVAL DÍSZÍTETT TÁRGYAK ... Kronológia Az egyes tárgytípusokhoz hasonlóan természetesen az egyes technikai eljárá­sok, illetve ornamentális elemek kronológiai helyzete is a kutatás figyelmének kö­zéppontjában kell, hogy álljon. A megfelelő kronológiai rendszer felállítása azonban máig az egyik legnehezebb feladat. A mintázat hátterének poncokkal történő kitöltése, mint ornamentális elem kel­tezése során elsőként a sírokból származó korabeli érméket kell figyelembe ven­nünk. Ezek a következők: a karos-eperjesszögi II/52. sírból Gyermek Lajos (899-911) átfúrt veretei, valamint Ismail ibn Ahmed 904/905-ben vert átfúratlan dirhemei kerültek elő. A tiszaeszlár-bashalmi II/2. sír Provence-i Hugó (926-931) és II. Lothar (945-950) átfúratlan érmeit tartalmazta. Az alábbi temetők keletezésében nyújthatnak segítséget korabeli érmek: Karos- Eperjesszög II. temető,36 Léva (Levice, SÍ.),37 Szob-Vendelin,38 Szőreg-Homokbá­­nya,39 Tiszaeszlár-Bashalom I.40 és II. temető.41 A karosi 11/52. sír megásásának terminus post quem időpontja 905. A közepe­sen kopott dirhem esetében azonban évekbe is kerülhetett, míg a Kárpát-meden­cébe került, majd talán újabb évekbe, míg a sírba. A tiszaeszlár-bashalmi II/2. sírból származó érem a Kárpát-medencébe legkorábban valószínűleg a 947-es kalandozó hadjárat során kerülhetett, mikor a források tanúsága szerint a magyarok több mérő ezüstpénzt kaptak a béke megváltásának fejében. (Horváth 2002, 220.) A sírba te­metett gyermek azonban nyilván másodkezes tulajdonosa lehetett annak, ami to­vább növelheti a megszerzéstől a földbe kerülésig eltelt időszakot.42 Radiokarbon kormeghatározás (Bende-Lőrinczy-Türk 2002, 368-370.; Langó 2005, 284—286.; Fodor 2006, 105., 71. j.; Révész 2006a; Stadler 2006) a vizsgált sírok körében egyedül a karos-eperjesszögi II/52-es sírról áll rendelkezésre, ennek sigma 2-es értéke 770-990 közötti értéket mutatott ki. (Révész 2006a, 414.) A fennmaradó sírok keltezésében azok kiválasztott tárgytípusaira támaszkod­hatunk, (Bálint 1995, 242-244.; Kristó 1997, 239-247.) az előzetes közlemények­ből ismert temetők, sírok esetén pedig a feltárást végző, vagy a lelőhelyeket, leleteket ismertető kutatók véleményére hagyatkozhatunk. A poncolt alapú ornamentikával rendelkező tárgytípusok egy részét, nevezete­sen a tarsolylemezeket (Révész 1994,356; Révész 1996,152., 181.; Révész 1996b, 140.; Révész 2003, 439-440.; Fodor 1996b, 364.; Kovács 2005b, 40.) és a veretes öveket (Fodor 1996k, 186.; Révész 1996, 131.; Révész 1998, 526-527.; Kristó 1997, 244-245.) általában a X. századra, annak is inkább első hat-hét évtizedére keltezi a kutatás. Hasonló keltezések születtek az említett veretes szablyákkal kap­csolatban is.43 A lemezes hajfonatkorongok egyes példányai kapcsán azok XI. századi hasz­nálata is feltételezhető.44 E tárgytípus megjelenési idejét tekintve figyelembe kell venni, hogy — egyetlen baskíriai darab kivételével (Bálint 1989, 138., Abb. 59a; Bálint 1994, 42.) — ezeknek nem ismertek pontos analógiái a Kárpátoktól keletre, így bizonyosra vehető, hogy ez a típus csak az új hazába költözést követően alakult ki és terjedt el, ehhez pedig minden bizonnyal időre volt szükség.45 Leletkörnyezete ismeretlen a MNM-Ismeretlen lelőhelyű kengyelének, ezért ennek pontosabb keltezése jelenleg nem kis nehézséget okoz. A kengyel a legyező 59 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom