Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
HORVÁTH CIPRIÁN PONCOLT HÁTTERŰ ORNAMENTIKÁVAL DÍSZÍTETT TÁRGYAK ... is eredményezhette. Tendenciózus mélyítésről, illetve a minta erőteljes domborításáról azonban ezekben az esetekben sem beszélhetünk, amennyiben ez mégis megtalálható — pl. bezdédi tarsolylemez esetében — az akkor is messze elmarad egyes hangsúlyosan plasztikus kialakítású társaiktól, melyeknél a háttér rendre aranyozott. Ennek oka nyilván abban keresendő, hogy a mintázatot itt nem annak fényárnyék hatása, hanem az alap kitöltése emeli ki.20 Az eljárás nyomát jóval kisebb számban találjuk meg az öntött tárgyak esetében. Azt, hogy az öntött és a lemezes tárgyak ornamentikája között nincs jelentős eltérés, csupán a rendelkezésre álló kisebb felület miatt egyszerűbbek egyes öntött tárgyak díszítései, több mint egy évszázaddal ezelőtt már Hampel József megállapította. (Hampel 1904, 114.) Ezeket a tárgyakat az öntőformából kivéve utándolgozással finomíthatták. Az öntött — főként ezüstből készült — tárgyak utólagos alakítása nem ismeretlen a korszak leletei között. A tárgyak kivitelének színvonala Egy elkészült ötvösmű értékét több tényező is meghatározhatja, pl. az elkészítéséhez felhasznált nemesfém mennyisége vagy kivitelének technikai színvonala, illetve e két tényező együttese. A honfoglalás kori körponcokkal kitöltött hátterű tárgyakat vizsgálva az eljárás tehát, mint arra Bálint Csanád rámutatott (Bálint 2004, 192.), általános népi21 ötvösgyakorlatnak valóban nem tekinthető, hiszen már a leletek kis száma is ez ellen szól. Nem tekinthető azonban csupán egy kis számú és kiváló minőségű csoport sajátságának sem, noha a többség valóban ide sorolható. (Bálint 2002, 65.; Bálint 2004,180., 192.) A körponcolt háttér feltűnik azonban elnagyoltabb kivitelű és/vagy kevésbé értékes nyersanyagból (réz, bronz) készült tárgyakon is. Ilyen pl. a szőregi hajfonatkorongpár vagy a banai és a bezdédi tarsolylemez is, mely utóbbi ugyan a leginkább összetett mintákat felvonultató tarsolylemezünk (ezért a mai napig kitüntető figyelemnek örvend a korszak kutatásában, és a népszerűsítő munkákban egyaránt [Révész 2003,432.]), ám egyszerű nyersanyaga, továbbá elnagyolt, néhol talán rontott22 kivitele semmiképpen sem a legigényesebb ötvöstárgyak között jelöli ki a helyét. A tömör, apró poncokkal kitöltött alapú tárgyak vizsgálata is hasonló eredményre vezet, köztük ugyancsak vannak igényes, és kevésbé nívós tárgyak is.23 Ennek a háttérkitöltésnek fémből készült tárgyakon kívül nem találjuk nyomát. A X. századból fennmaradt megmunkált, többször növényi vagy geometrikus mintával díszített leletek másik csoportját a csonttárgyak alkotják.24 Ezek között nyereg-, nyíl-, íjtegezdíszek, íjcsontok, zablaoldalpálcák, szablyamarkolatok stb. egyaránt találhatók. Palmettamintás darabjaik körében azonban ismeretlennek számít a háttér poncokhoz hasonló mintákkal, vagy bármilyen más egyéb módon történő kitöltése.25 Ornamentika A poncolt hátterű tárgyakat vizsgálva felmerül a kérdés, hogy azok rendelkeznek-e egyéb közös ornamentális elemekkel?26 A poncolt háttér mind a középpontos, mind a végtelenbe szövődő,27 mind az egyetlen csokrot megjelenítő növényi mintával28 díszített tárgyak esetében megtalálható, ritkán pedig olyan tárgyakon is, melyeken állatalakok29 is fellelhetők.30 57 I I
