Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban

HORVÁTH CIPRIÁN PONCOLT HÁTTERŰ ORNAMENTIKÁVAL DÍSZÍTETT TÁRGYAK ... romlevelű palmetták találhatók. E sáv belső vonalából indul a lemez központi dí­szítését alkotó palmettacsokor, melynek két szélső leveléből egy-egy újabb csokor nő ki, melyek aztán egy hét levelű palmettacsokorban egyesülnek. A levelek által kirajzolt rombusz alakú mezőben, az alsó csokor középső levelén álló kereszt lát­ható. A lemez két oldalán egy-egy képzeletbeli állatalak látható. Egy bizonytalan ér­telmezésű minta található továbbá a lemez bal alsó részén. A lemezen látható levelek, illetve csokrok tövét félköríves, míg a levelek egyik vagy mindkét oldalát sraffozás díszíti. A mintázat háttere kerek poncokkal kitöltött. M:13,6xl5,6 cm. (Fodor 1996j, 182-183. 1-3. kép) (2. tábla 2.) 20. Tiszaeszlár-Bashalom I/D sír: Ezüstből öntött, aranyozott övcsat. Karikája ovális, csatpecke a karikára hajlik. Mindkettő felületét vésett palmetták díszítik. Hosszúkás csatteste végén csúcsba futó, keretét egy-egy inda alkotja, melyek a csat végénél érnek össze. A csattest ellenkező végéből indul a felületet kitöltő palmet­tacsokor, melynek leveleit és két indáját, valamint a csokor tövét sraffozás díszíti. A minta háttere kerek poncokkal kitöltött, aranyozott. Hátoldalán négy szegecs ta­lálható. M: 5,5x2,3 cm. (Dienes 1956, LXII. t.; Dienes 1957, 250.; Fodor 1996k, 186. 3. kép; Révész 1999, 106.) (2. tábla 3.) 21. Tiszaeszlár-Bashalom II/2. sír: Aranyozott ezüst, csonka gúla alakú üreges tárgy. Tetejére egy oválisán áttört lemezt forrasztottak. Ugyancsak forrasztással kapcsolták össze a meghajlított lemez két végét is. Három oldalán egy-egy foglalat található, egyikben kék üvegbetéttel. A lemez felületét végtelenbe szövődő pal­­mettaminta díszíti, mely a két egymással szemben lévő oldalon azonos, míg az ösz­­szeillesztési és a vele szemben lévő oldalon eltérő. A levelek középpontját apró, tömör, ritkábban kerek poncok jelzik. A minta hátterét túlnyomórészt ez utóbbiak töltik ki, az egyik foglalat körül azonban apró, tömör poncok sorakoznak. Egy he­lyütt pedig a nagyobb átmérőjű üreges poncok közepébe még egy kisebb, tömör poncot is ütött az egykori ötvös. A tárgy teljes felülete aranyozott. M: 4,5 cm. (Fodor 1996k, 189-190. 8. kép; MNM Ко. 7/1948. 5.) Kutatástörténet A körponcok kapcsán már Hampel József felfigyelt azok háttérkitöltő felhasz­nálására. О még úgy vélekedett, hogy ezeket főként a mintázat hátterének kitölté­sére használták a honfoglalás kori ötvösök. (Hampel 1904, 107.) Fettich Nándor véleménye szerint ez a díszítésmód a szaszanida-perzsa, majd az annak hagyomá­nyait folytató arab ezüstművesség jellemzője. (Fettich 1935,13.) A mintázat hát­terét borító körponcok alapján Fettich rokon daraboknak tekintette a bodrogvécsi és a tiszabezdédi tarsolylemezt, továbbá ebbe a körbe utalta a geszterédi szablya­­vereteket is. Véleménye szerint azonos műhely termékei voltak a tarcali és a gesz­terédi szablyaveretek, noha a mintázat hátterének kitöltése — aranyozás és poncolás — eltérő. E két fegyver mellett a bécsi szablyát is a „legelőkelőbb” törzsek között élő arab és kazár ötvösök műveinek határozta meg. (Fettich 1937, 75-76., 79., 89-90., 93.) Bartha Antal a mintázat hátterének kerek poncokkal történő ki­töltését a honfoglalás kori művészet közös jellemzői közé sorolta, a kettős vonal­­vezetés, az aranyozás és a növényi ornamentális látásmód mellett. (Bartha 1968, 132.) László Gyula szerint a poncolt háttér megvolt más kora középkori népeknél 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom