Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - T. Szőnyi Eszter: Háza Mursella municipiumban
ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK 13. kép A feltételezett macellum alakú épületet (21., 22. sz.) szentélynek gondoljuk. Méreteik 8x10, ill. 9x10 m. A 21. sz. épület nyugati oldalánál külső oltár vagy lépcsőfeljáró, a 22. sz. belsejében a cella körvonalai vagy egyéb belső osztás látható (kapitóliumi triász szentély?). A település északi részén, az úttól kb. 80-90 m távolságra, a forum mögött látható nagy négyszögletű, kerítéssel körülvett teret macellumnak gondoljuk. (18. sz., 13. kép) Északi zárófala a fotón nem látszik, de ha helyes a feltételezésünk, hogy 1981- ben az ún. északi szondánkban húzott kutatóárkokban talált kiszedett fallal azonosítható, akkor mérete 60x80 m lehetett. (Szőnyi 2002,62-63.) A kerítés déli és keleti oldalán kivehető, kőfalú helyiségsor (?) kissé bizonytalan, a belső osztások nem láthatók. Lehetséges, hogy részben vagy egészében fa épületekkel számolhatunk a piac belsejében. Megjegyezzük még, hogy a macellum tájolása más, néhány, az északi laza beépítettségű részen jelentkező épülettel (31., 32. sz.) együtt. Szólni szeretnénk még néhány, az út mentén, azzal párhuzamosan elhelyezkedő kisméretű építményről is. Ezeket boltoknak, magazinoknak gondoljuk (3., 15., 16. sz.). A 3. számúban a belső osztások többféle üzletre utalnak. Az azonosítható épületek többségét lakóháznak tartjuk. A légifotó alapján gyakran problémás még az egyes épületek különválasztása is, teljes alaprajza szinte egyetlen egynek sem egyértelmű. Számolnunk kell esetlegesen több periódussal, hozzáépítésekkel, ahogyan az az 1. sz. kőépületnél egyértelműen megfigyelhető volt, vagy egyes épületrészek korábbi felhagyásával — lásd a 2. sz. kőépület esetében. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a telkek nagysága a sűrű beépítésű városok lakótelkeinél nagyobb, a beépítés modern terminológiával inkább kertvárosi 46
