Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - T. Szőnyi Eszter: Háza Mursella municipiumban

T. SZONYI ESZTER

HAZAK MURSELLA MUNICIPIUMBAN

jellegűnek mondható. A házak méretei meglehetősen eltérőek, a legkisebb kb. 200, a legnagyobb 900 négyzetméter alapterületű. A legáltalánosabb a téglalap alaprajz, de négyzetes és szabálytalan alaprajzú is jócskán akad közöttük.

A téglalap alaprajzú házakban a középfolyosós (8., 10., 16. (?), 28. sz.) és az oldalfolyosós (11. sz.) megoldás egyaránt előfordul (Póczy 1986; Jobst 1983), a nagyobb méretűekben belső udvarra is találhatunk példát (5., 10. sz.), hasonlóan a camuntumi polgárváros vagy insulájában feltárt lakóházakhoz. (Hajnóczy 1989, 66-68. 1. ábra) A belső, általában központi fekvésű udvar mégis inkább a négyzetes, vagy közel négyzetes alaprajzú házakra jellemző (6., 12., 17. sz.). Nehezen tudjuk típushoz kötni a 4. számú épületet, talán még legjobban a feltárt 1. számúhoz hasonlít, eseüeg nem is lakóház volt.

Újabb terepmunkák nélkül — amely lehet többszöri repülés, geofizikai felmérés, néhány szonda nyitása a különösen fontosnak tartott pontokon, vagy más öszszefüggő területek feltárása — pillanatnyilag úgy érezzük, hogy ennyit állíthatunk felelősen a mursellai házakról. Bízunk benne, hogy egy tervezett sikeres pályázat segítségünkre lesz a további kérdések megválaszolásában.

IRODALOM

HAJNÓCZY, Julius

1988 Versuch zur ideelen Rekonstruktion eines Siedlungsteils aus der Römerzeit. Die

Südostecke der Zivilstadt von Carnuntum. Carnuntum Jahrbuch, 55-87.

JOBST, Werner

Provizhauptstadt Carnuntum. Wien, 1983.

PALÁGY1 Szilvia

2001 Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III. és XTV. épületének feltárásáról. Balácai Közlemények VI. 7-61.

PÓCZY Klára

1986 Die Zivilstadt. In: Das römische Budapest. Szerk.: Polenz, Hartmut; Münster, 121-130.

2004 Aquincum. Budapest történelmi városmagja. Budapest

SZŐNYI Eszter

1981 Early Roman Pottery Kilns in Murselia. In: Iparrégészeti Kutatások Magyarországon. Veszprém, 19-26.

1981b Mursellai ásatások. Beszámoló az Árpás-Dombiföldön 1975-80 között végzett feltárásokról. CommArchHung, 87-121.

1997 Római kori útadatok Győr megyében. Arrabona 37. 83-98.

2002 Mursella municipium. Arrabona 40. 51-90.

2003 Römische Brunnen in der Kleinen Tiefebene. Antaeus 26. 141-152.

2004 Mursella. In: The Autonomous Towns of Noricum and Pannonia II. Szerk.: Sasel- Kos, Marjeta - Scherrer, Peter, Situla 42. Ljubjana, 85-98.

2005 Inter Brigetionem et Savariam. In: Die norisch-pannonische Städte und das römische Heer im Lichte der neuesten archäologischen Forschungen. Szerk.: Borhy, László - Zsidi, Paula, Aquincum Nostrum II. 3. Budapest 65-74.

TOPÁL Judit:

1984 Feliratos boroskészlet a szentendrei római villából. ArchÉrt 111. 218-224.

THOMAS, Edit, B.

1964 Römische Villen in Pannonien. Budapest

47

I