Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Borián Elréd: A Szent Márton Főapátság barokk címere
ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK érveltek beadványaikban. Az 1638. évi nagyszombati zsinat egyik határozata ki is mondta, hogy a bencés monostorok javai a világi papokat illetik meg.3 A király a bécsi püspök javaslatát fogadta el, az országgyűlés viszont kikötötte: csak magyar származású lehet a főapát. Az országgyűlésen részt vevők féltek ugyanis attól, hogy a bécsi udvar az Osztrák Kongregációhoz csatolja Szent Márton Monostorát, illetve attól, hogy az országgyűlésnek osztrák származású tagja lesz. Wolfradt püspök ajánlhatta a csepregi származású, előkelő rokonsággal rendelkező Pálffy Mátyást, aki örökfogadalma után hat évvel már perjele lett a heiligenkreuzi ciszterci apátságnak, ahol a bécsi püspök hajdan elkezdte szerzetesi életét. A Pálffy-féle konventpecsét nem maradt ránk, csak oklevelekről ismerjük.4 A legrégibb oklevélen az eredeti forma látható: három lángoló szív felül, középen a PAX felirat, két szív pedig alul.5 (2. kép) A megválasztott új apátot, Magger Placidot terjesztette fel a konvent ezzel az irattal a király elé, kérve a kinevezését. Ez is világosan mutatja, hogy konventpecsét volt eredetileg. A pannonhalmi bazilika altemplomának boltozatán levő egy pajzsú címeren szintén három szívet látunk felül és a PAX felirat alatt kettőt. (3. kép) A barokk konventpecsétet először Rumer Márton (1683-1693) egyesítette főapáti címerével. (PRT 1906, 115.) Sólymos Szilveszter két tanulmányában is felhívta a figyelmet a jezsuita Csete István Szent István-napi beszédére (1702), s hosszan idézte is.6 A jezsuita szónok a szentélyben, az oltár és az orgona fölött 1702-ben még látható kettős címerre mutatott. Ennek egyik felén a szívek és a PAX felirat volt kivehető, de a másik pajzsra egy emblémát festettek: egy nyitott szemű, virrasztó oroszlán és a „felkelő” búzakalász szimbólumát. Valószínűleg a bazilikát megújító Karner Egyed főapát készíttette ezt a címert a 700 éves jubileumra. Erre enged következtetni „az új Tzímerek” és „tzimeres készületiben első” kifejezés. A konvent az 1001-ben való alapítást ünnepelte, nem a megtelepedés dátumát, mert jogilag az alapítólevéltől számítható a monostor működése.7 Csete István prédikációjának fő témája a helyes kereskedés volt, amely révén a hívő ember Isten országát próbálja megszerezni, erre a kereskedésre a szentek szolgálhatnak igazi útmutatással. A következő sorok a szónoklat céljára mutatnak rá: 2. kép A konventpecsét Pálffy Mátyás főapát idejéből, 1646. 3. kép A konventcímer a bazilika altemplomának boltozatán 226
