Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Borián Elréd: A Szent Márton Főapátság barokk címere
BORIÁN ELRÉD A SZENT MÁRTON FŐAPÁTSÁG BAROKK CÍMERE „Hogy a’ tanítás azon a’ fel-tett tzéllon végzödgyék, a’ kin kezdetett: valamint a’ Törvénynek vége a’ Szeretet; úgy minden igyekezeteket, kereskedést erre a’ regulára szokás meg-vi’zgálni, ha annak vege a’ Szeretet, ha azt neveli ’s- nem sérti; jele hogy Istentől vagyon, ’s-az ollyan igyekezetnek alkotója a’ Szent Lélek.” (Csete 1754,215.) A jezsuita szónok, akit korábbi működési helyén „erdélyi Cicerónak” is neveztek, a bazilika szentélyében akkor még meglevő címerre rámutatva így mondott laudációt a bencéseknek és a főapátnak: „Örvendgyen Sz. Benedek-is, és annak ditséretes Maradéki, a’ ki által az Isten nevelkedést adott, és adand tovább-is e’ szent Helynek: Sacro Monti Pannoniae. Nem-is ok nélkül, a’ mint az Óltár és Orgona fölött az új Tzímerek jövendölik. ’S- minek a’ jelei ezek? Sz. Martonyi Fö-Apát-Urságnak el-tölt Hetedik Saeculumának végét meg-üllötték az el-múlt esztendőben; ma Nyóltzadik Saeculum nyílik; ennek tzímeres készületiben első, a’ mit szemlélünk, a’ le-rajzolt Öt Szívek, és azoknak közepette hármas bötü: PAX. Ott fekszik az Oroszlyán, szeme meg-nyitva; és ezek között fel-kelö Búza-kalász. Ezek mit jelentenek? a’ bé-állott Nóltzadik Saeculumról mit jövendölnek egyebet, hanem Szeretetet, Békeséget, Erősséget, Bövséget. E’ négy Oszlop elég arra, hogy azokon a’ világ megállyon.” (Csete 1754, 215.) Csete István — és szinte biztosra vehető, hogy Karner Egyed főapát is — az öt szívben a szeretet erényét, a PAX feliratban pedig a békesség jelét látta. Ezen a később teljesen eltűnt kettős címeren az oroszlán fejezte ki a „fortitudo”, a bátorság, az erősség erényét, a búzakalász pedig a bőséget. Ezt az értelmezést a szónok a nyolcadik saeculumra, vagyis a magyar bencések nyolcadik évszázadára való biztató jövendölésnek szánta. A jezsuita beszéde lezárásakor újra a címerre utalt, és az ott ábrázolt oroszlánt a főapáttal azonosította, aki bár éber szemmel virraszt, az Úr nélkül hiába vigyázza népét: ,JDa partem et octo; A’ felkelő Nyóltzadnak-is add-ki a’ részt; azt várja az Oroszlyán az Új Saeculum tzímeriben, a’ Sz. Benedek Fia, a’ Hetedik Saeculumnakbé-fejezöje, Nyóltzadiknak meg-nyitója, a’ Méltóságos Fö-Apát-Úr; ha Oroszlyán-is, ha szeme éjei ’s-nappal nyitva-is, semmi nálad nélkül, Nisi Dominus custodierit Civitatem, frustra vigilat qui custodit eam. [Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába virraszt, ki őrzi azt.]” (Csete 1754, 216.) Amikor Sajghó Benedek főapát 1722-ben Pozsonyban újra kérvényezte a hiteleshelyi működés engedélyezését, akkor már két pecsételőt mutatott be: „az eredeti hiteleshelyit, és egy kisebbet, amelyiken a PAX felirat volt öt szívvel. Az utóbbi azonban nem a hiteleshelyi káptalan pecsételője volt, hanem a konventé.” (Sólymos 2001a, 17.) „Sajghó egyesített pecsétje annyiban tér el elődeiétől, hogy ő saját pecsétjébe — nyilván védőszentje, Szent Benedek miatt — átveszi a hiteleshelyi pecsét ábrázolását. Legalábbis nagy egészében, mert az áldó gesztusú főpap mellett a két térdelő alak már nem annyira szerzetes, mint inkább vazallus, aki kezét a Szent felé tárja. Tehát már Sajghó főapát is szabadon használta fel a hiteleshelyi pecsét ábrázolását.” (Sólymos 2001a, 25.) A hiteleshelyi pecsét új célú használata nem csak a védőszent révén értelmezhető, mert a török hódítás előtti bencés birtokok visszaszerzését a középkori oklevelek alapozhatták meg, a hiteleshelyi pecsét a középkori tekintély és birtokok szimbóluma is lehetett. A Pálffy-féle konventpecsét eredeti változatát láthatjuk a győri Apátúrház díszes ebédlőjének boltozatán: három szív felül, kettő alul. (4. kép) Sajghó Benedek épít-227
