Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
LENGYEL ÁGNES - LIMBACHER GÁBOR SZENT LÁSZLÓ-TISZTELET A PALÓCFÖLDÖN A szarvas Szent László magyarázatával valójában angyal volt. Ő mutatta meg a templom építésének helyét. Ilyen motívum ismeretes a Karancs-hegyi (Nógrád m.) kápolna létesülésénél is: éjjel eltűnt az, amit előzőnap építettek, „... nem találták az alapot a kőművesek. És akkor nem tudtak mihöz kezdeni, csak tekingettek s a harmatos füvön meglátszott a nyom, hogy merre lett a anyag elvíve. És akkor [az égiek] úgy akarták, hogy a Karancs-hegy legmagasabb csúcsán építsék föl a kápolnát (... [mert]) ők nem ott kezdték. Az angyalok aszongya elhordták arra a másik hegyre, és akkor odaépítették.”4 Az égiek, köztük főként angyalok, helymegjelölő szerepére számos további adatot ismerünk. Az andocsi (Somogy m.) kápolnát is angyalok hozták Búcsúszentlászlóra (Zala m.), annak török általi veszélyeztetettsége idején. A Vaspör-csatári búcsú is angyalok templomépítésének, csodás helykijelölésének köszönheti mondái eredetét, amint e típus nemzetközileg is elterjedt motívum. (Lukács 2002, 25-27.) Az eredeti látomásnál majd ezer évvel később a recens folklórban is fölfedezzük Szent László szarvas/angyal jelenésével rokonítható, mintegy inverzének tekinthető mondái motívum sajátos előfordulását, ahol csodaszarvas helyett aranykacsa a helymutató állat. A Szanda-szentpéterhegyi (Nógrád m.) kút kegyhely mivoltát igazolta, hogy a környékben elterjedt hagyomány szerint ott bukott le az aranykacsa, és a váci Hétkápolnánál (László angyalos látomása helyén) bújt ki. Tehát a Szentpéterhegyből indulása és a váci kegyhelyen történő megjelenése jelölte ki a szentpéterhegyi kút kegyhely mivoltát, a vácihoz hasonló minőségét. Vannak akik úgy tudják, hogy az aranykacsa valóban bement a péterhegyi kútba, de — főleg Péter-Pálkor — onnan felrepkedett, ami által a hely, a kút gyógyító erejét mutatta: „... s akkor onnan kellett hozni a vizet, hogy meggyógyuljanak, hogy a torkuk ne fájjon.” Másik változat szerint az aranykacsa karácsonykor bukkant ki a péterhegyi kútból, és ezért tartották hasznosnak a kutat, ahová búcsúval jártak, és sokan meggyógyultak. Az aranykacsa fényességként érkezett Buják (Nógrád m.) felől, akit tehát csodás égi lényként szemléltek, némiképp hasonlóan, mint László herceg előbb az angyalt, majd a szintén angyaljelentésű szarvast. (Limbacher 1989, 371-373.) Szent László váci látomásainak ismeretét a parasztság körében nagyban segítette az 1858-ban Bucsánszky Alajosnál Pesten kiadott, majd számos újabb kiadást megért Csodák könyve, amely a Vác eredete fejezetben leírja a látomásokat5 és az ott létesült Maria de Cervo, Szarvasos Boldogasszony kegyhely barokk kori újraéledését. A könyv egy másik legendája Szent László vadászatát említi. (Csodák 1914, 31., 158-160.) A néphagyomány jellemző vonással egybeötvözi a különféle mondaelemeket, miként a váci alapítás bagi (Pest m.) változatában László király vadászat közben látja meg a szarvast égő gyertyákkal és fölötte fényben úszva Szűz Mária ragyogott. A szarvas eltűnése helyén Szent László nemcsak, hogy Szűz Mária tiszteletére alapított templomot, hanem a váci kegyhely újkori búcsúünnepére, Mária neve napjára építette azt. (Magyar 1998, 202.) A László herceg váci látomásai nyomán létesült szakrális épületekre a XVI. századtól a protestantizmus és a török hódoltság jelentett veszélyt. A török igából föllélegző székvárosát 1595-ben meglátogató Szuhay püspök arról panaszkodott, hogy már „sok protestánst talált”. A XVII. század elején a református prédikátorok vezetésével gyülekezetük olyannyira megerősödött, hogy a megfogyatkozott katolikusok kiszorultak a székesegyházból. Az 1670-es évekre Vácott már katolikus plébánia sem működött, Pongrácz püspök a várost a protestáns helységek között sorolta föl. A vár területén volt egyházi épületek, így a székesegyház, a hadműveletek során teljesen 283
