Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK elpusztultak. Az újjáépítés során 1719-ben Althann M. Frigyes püspök a ferences rendieket hozta be a városba, és számukra a régi püspökvár helyén adott telket templom és rendház építésére. (2. kép) A hódoltság alatt elpusztult és feledésbe merült a Szarvasról elnevezett Boldogasszony kegytemplomának pontos fekvése is. A közeli forrásnál történt csodás gyógyulás hatására indult újra a búcsújárás, épült kegytemplom, majd 1769-ben Mária hét fájdalmát és hét örömét megörökítő hét képoszlop, azaz „hétkápolna”. (Vass-Molnár-Sápi 1983,183., 185-186; Barna 1990,163-164.) (3. kép) A látomáshelyen kialakult középkori „Szarvasos Boldogasszony” vagy „Szarvasról elnevezett Boldogasszony” kegyhely még nevében is utalt Szent László látomásos szerepére, ami nagyban hozzájárulhatott a legendakor hagyományozódásához. Ugyanilyen jelentősége van Vácszentlászlón (Pest m.) a település nevének, és nem meglepő, hogy a határbeli patkó formájú forrásról szóló Szent László-monda napjaink szájhagyományában is megtalálható. (Magyar 1998, 85.) Térségünk másik Szent Lászlóval kapcsolatos középkori búcsújáróhelye a szent király pogány kunok elleni harcaihoz kötődik. Ezek egyik emlékezetes helyszíne és leghíresebb kultuszhelye Mátraverebély-Szentkút, melynek első írásos említése 1290-ből való „ad fontem Vereb” megnevezéssel. Mátyás király híres ferences szónoka, Temesvári Pelbárt 1512-ben kiadott prédikációjában szólt arról a recens palóc folklórban is ismeretes (Magyar 2004,158.) hagyományról, hogy Szent László a harcok során elcsigázott vitézeinek forrást fakasztott, és úgy szerzett eleséget, hogy buzgó imádságaival egész falkányi vad felbukkanását eszközölte ki. A szentkúti forrásra alapozódhatott az a búcsújárás, amelyről egy 1331-ből való történeti forrás ad hírt. E szerint a 2. kép A Szentkereszt tiszteletére épült ferences templom és rendház a Duna-part felől. Vác (Limbacher Gábor felvétele) 284
