Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Farkas Annamária: A Szent László Társulat története
FARKAS ANNAMARIA A SZENT LÁSZLÓ TÁRSULAT TÖRTÉNETE „A felszabadulás utáni tisztikar névsorából úgy tűnik ki, hogy azt (mármint a vezetőséget) részben átszervezték.”21 A Társulat törekedett az állami hatóságok követeléseinek megfelelni, ugyanakkor igyekezett feléledni a háború alatti, majd az azt követő kényszeredett hallgatásból. Az egyesület egyúttal valami új munkatervvel szeretett volna előállni a magyarországi és külföldi magyar katolikusok felé, ezzel biztos támaszt remélve a politikailag egyre bizonytalanabb időszakban. A Szent László Évkönyv viszontagságos sorsa Az egyik ilyen tervezet lett volna a Szent László Évkönyv. A kötet szerkesztésének és kiadásának okáról ezt olvashatjuk Svoy püspök 1947. szeptember 10-én kelt levelében: „A kiadvány célja, hogy hirdesse a magyar nép lelki újjászületését, felemelkedését és összefogását.”22 Nem található pontos feljegyzés arról, hogy a könyv ötlete kinek a fejében született meg. A kötet eredetileg nem a Szent László Társulat saját kiadványaként jelent volna meg, hanem Halácsy Dezső,23 a Társulat rendes tagjának magánvállalkozásában, aki nem csekély anyagi hasznot remélt a kiadvány szerkesztéséből és kiadásából. Halácsy elképzelései máshogy alakultak, amit részben a vészterhes időszak, részben saját, illetve környezete nem megfelelő döntéseinek köszönhetett. A Székesfehérvári Püspöki Levéltárban fennmaradt a Szent László Évkönyv tartalomjegyzék-tervezete, amely színvonalas írásokról tanúskodik. Az Évkönyvet egy praktikus útmutatónak szánták a világ összes katolikus magyarjának. A könyv alcíme is erre utal: „A Társulat éves jelentése és gyakorlati útmutatója a világ magyarsága számára”. Az első fejezetet Szent László királynak szentelik, legendákkal, festményekkel kiegészítve. A második fejezetben a főpásztorok szólnak a világ magyarságához. A harmadikban írások és jelentések találhatók a Szent László Társulatról, amelyben a szervezeti felépítésen túl Szemes József írása is megjelent volna a Társulat történetéről, az egyesület több évi jelentéseivel együtt. A negyedik és ötödik fejezet vegyes írásokat tartalmazott volna versekkel, rövid novellákkal, szentekről szóló írásokkal. A további fejezetek a külföldi magyarság érdekeit szolgálták, erre utalnak a címek: Közgazdasági és jogi tájékoztató a külföldi magyarok számára, Idegenforgalmi útmutató a külföldi magyaroknak, valamint a külföldi magyarság ügyeivel foglalkozó hivatalok alapos leírása.24 A Szent László Évkönyv szerkesztése 1947 őszén kezdődött Budapesten. A szerkesztő tervei alapján az Évkönyv évente megjelent volna. A tervekben szerepelt továbbá, hogy a kiadványt a Magyarok Világszövetségével és a Magyar Kultúralappal közösen több ezer példányban elküldik a külföldi magyaroknak szerte a világba. A tervezett 1948-as kiadásra a Magyarok Világszövetsége már 1000 példányban előjegyezte az Évkönyvet, amelynek megjelentetését a tervek szerint egybe kötötték volna az 1848^19-es szabadságharc kerek évfordulójának megünneplésével, így a külföldön élő magyarság az Évkönyvből értesülhetett volna az anyaországi eseményekről. A Szent László Társulat számos plébániának, egyházközségnek, iskolának és kultúrintézménynek ajánlotta Halácsy könyvét. A szerkesztő az Évkönyv kiadását saját magánvállalkozásának tekintette, így nem is kért a Társulattól eleinte semmiféle anyagi hozzájárulást. Igyekezett jó viszonyt fenntartani a hatóságokkal, sőt, egy 1947. októberi levelében még maga kérte Shvoy Lajos püspököt, hogy csak teljesen 465
