Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Farkas Annamária: A Szent László Társulat története
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK politikamentes írásokat közöljön, mert a hivatalos helyeken alaposan átvizsgálják a külföldre küldött könyveket. Halácsy igyekezett a saját kapcsolatrendszerét és a Szent László Társulatét is felhasználni, hogy minél több nagyvállalatot, és neves embert nyerjen meg az Évkönyv anyagi támogatására. A kiadvány támogatása azonban nem úgy haladt, ahogyan azt elképzelte. Az államosításnak köszönhetően semmilyen vállalat sem engedhette meg magának a kötet szponzorálását, viszont az egész magyar püspöki kar támogatta a Szent László Évkönyv kiadását. A magyar püspöki kar — már láthattuk korábban is, — nagy figyelemmel kísérte a külföldre vándorolt magyar katolikusok sorsát. A megjelenő Szent László Évkönyvet egy újabb összekötőkapocsnak vélték az emigrált honfitársakhoz. A politikai helyzet folyamatos változása azonban kihatott a Szent László Társulatra, s így az Évkönyv sorsára is. 1948 elején Rákosi Mátyás bejelentette, hogy rendezni fogják — békésen vagy erőszakkal — az állam és a Magyar Katolikus Egyház közti viszonyt. (Borovi 2000, 53.) Ehhez a sorozatban váltakozó külügyminiszterek — Molnár Erik25 és Rajk László26 —, is hozzájárultak, mint azok a személyek, akik folyamatosan kapcsolatban álltak a külföldi magyarsággal kapcsolatot tartó Szent László Társulattal. Az Évkönyv finanszírozása ekkoriban még nem ütközött akadályba. A Földművelésügyi Minisztérium 1948 márciusában 2.000 Ft segélyt utalt ki az Évkönyv támogatására, és Shvoy Lajos püspök is rendszeres pénzösszeget utalt Halácsynak a szerkesztőségi munka folytatására. A székesfehérvári püspök minden tekintélyét és kapcsolatát felhasználta annak érdekében, hogy minél szélesebb támogatói bázist tudjon szerezni a kiadványnak. A püspök 1948. március 21-én tárgyalt Nógrádi Sándor államtitkárral a Szent László Évkönyv összeállításáról. Ezzel párhuzamosan politikai és egyházi szinten is folytak a tárgyalások: Mindszenty József bíboros-hercegprímás tárgyalt Ortutay Gyula27 vallás- és közoktatásügyi miniszterrel az állam és az egyház kapcsolatáról. Mind a két eseményről a sajtó is beszámolt, ami azt mutatja, hogy mekkora jelentőséget tulajdonított a korabeli média az állam és az egyház kapcsolatának, és a Szent László Évkönyvnek.28 Ortutay Gyula azért engedélyezte az Évkönyv segélyezését, mert bízott abban, hogy a Szent László Társulat kiadványát is fel tudja használni kommunista propagandaként. Az Évkönyv története innentől válik érdekessé. Még 1948 januárjában a Miniszterelnökség Sajtóosztálya és Halácsy között megegyezés jött létre, amelynek értelmében a minisztérium támogatja a Szent László Évkönyvet, ennek fejében viszont a kiadvány egy új fejezettel bővül. Az Újjáépül Magyarország című fejezet — Halácsy szerint — tárgyilagos ismertetés lenne a magyar népi demokrácia újjáépítési eredményeiről. A fejezet célja elvileg az lett volna, hogy az Évkönyv írásban és képekben bemutassa a hazai és külföldi magyar olvasóknak a templomok felújítása mellett a hidak, gyárak, és üzemek újjáépítését is. Ezt a szerkesztőségi tervet eredetileg Shvoy Lajos, a Társulat egyházi elnöke 1948. március 20-án Nógrádi Sándornál tett látogatása alkalmával elfogadta és megerősítette. Úgy tűnt, a kiadvány ezzel elvesztheti eredeti funkcióját, és a kommunista propaganda egy jól csengő név alatt való kiadására használnák föl. Erről biztosat csak akkor lehetne állítani, ha a Magyarország újjáépül című fejezetet ismernénk. Az államtitkár szerint azonban az Évkönyvben megjelenő cikk átdolgozásra szorul, mert nem felel meg a „demokratikus” kívánalmaknak. „A különböző cikkek nem alkalmasak arra, hogy a külföldön élő, de különösen 466
