Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Magyar Kálmán: Szent László és Somogyvár (Tanulmány a XI. századi magyar-francia kapcsolatok történetéhez I.)
MAGYAR KALMAN SZENT LÁSZLÓ ÉS SOMOGYVÁR Szentháromság, Szent Péter és Pál apostol, Szent Egyed hitvalló tiszteletére, saját elődei és minden keresztény hívő lelkiüdvének megváltására” alapította a monostort Somogyvár urbsnak említett városában. A francia apát feljegyzésében ez úgy olvasható, hogy „azonfelül a legdicsőbb király nem akarva elődei mögött maradni” alapította meg Szent Egyed monostorát. (Baumgarten 1906, 403-406.) A folytatásban az is szerepel, hogy „az említett egyházat olyan föltétellel és kiváltsággal alapította Isten, s az ő szentjei után, kiknek tiszteletére ezt az egyházat felszentelték, a monostor apátja egyedül a királyra hallgasson, és a püspöki joghatóság épségben tartása mellett minden szükségében őt, a királyt ismerje el oltalmazójának és bírójának.” (Baumgarten 1906, 404; Fügedi 1992, 56.) A később több megerősítésben is kiadott ún. adománylevél tartalmazta az apátság működéséhez szükséges birtokadományokat is. Erről László király is írt Oderisius montecassinói apátnak küldött levelében, amikor arról szólt, hogy Szent Egyed apátját Magyarország területén számos kedvezményben részesítette. (Sörös 1912, 151; Bakay 1975,192; Magyar 2000, 315-316.) Az irat szerint az apátság megkapta Sumichot ( Somogyvárt), Magyarország egyik legelőkelőbb városát cum territorio suo, Patria (Patroh), Szentgyörgy, továbbá a kádárok, a szekereseké szőlőművesek falujával, összesen hat faluval, szolgákkal és területtel, köztük harminc szőlőt vincellérrel, hatvan szőlőt felerészben vincellérrel, háromszáz család szolgával és száz család fegyveres jobbággyal. (Fejér 1857,468; Pauler 1893, 582; Györffy 1973, 70.) Odilo feljegyzésében szerepelt az is, hogy a monostor apátja élete végéig engedelmességgel tartozik a Flavius völgyében lévő Szent Egyed (Saint-Gilles) monostor apátjának. Ezt az anyamonostorhoz való alárendeltségi, kapcsolattartási viszonyt a pápák 1091-1266 között hat alkalommal is említik. (Baumgarten 1906, 389, 393; Levárdy 1992, 265.) A később alapítólevélként kezelt irat megerősítéseiből az is kiderül, hogy több mint száz esztendeig a somogyvári kolostorban olyan francia szerzetesek éltek, akik Saint-Gilles-ben voltak noviciusok (Magyar 1983, 28.) Ez nyilvánvalónak látszik számunkra, mivel az alapításkor Odilo Saint-Gilles-i apáttal Somogyvárra már több francia szerzetes és tudós pap is érkezett. így a név szerint szereplő Péter prépost — aki a monostor első apátja lett —, s vele jött Rostagnus, Poitou Péter grammaticus, Ugó fia Dániel és Amerik fia Bernát.11 Mivel Saint-Gilles a pápa tulajdonában lévő nullius apátság volt, az alapításra eljött Teuzo kardinális, pápai legatus is. Odilo apát feljegyzése szerint az uralkodón kívül megjelent öccse, Lampert herceg, unokaöccse, Dávid herceg, veje, Jaroszláv orosz herceg, az eredetileg Adelheid királyné kíséretéhez tartozó Ratbertus de Gozlaria spatarius eius ésArnulphus legatus ipsius.u Természetesen ott volt Péter nádorispán és az egyháznagyok: Almár veszprémi püspök, Péter pannonhalmi apát és a király káplánjai: Szerafin, a későbbi esztergomi érsek, valamint Koppány, aki a zágrábi érsekség jelentős személyisége lett. (Györffy 1992, 9; Levárdy 1992, 258, 266.) Az alapítás megszervezője és a külföld felé történő ügyeinek intézője, „fődiplomatája” szerintünk László király bizalmi embere, Hartvik győri püspök lehetett. (Levárdy 1992, 257.) Hartvik püspököt „előélete” is predesztinálta erre a nagyon fontos diplomáciai szerepre. Jól követhető a hetvenes-nyolcvanas évek európai diplomáciai élete, s benne e kiemelkedő személyiségnek a tevékenysége. Előbb, mint hersfeldi apát IV. 57
