Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Magyar Kálmán: Szent László és Somogyvár (Tanulmány a XI. századi magyar-francia kapcsolatok történetéhez I.)
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK hogy ebben a korban Magyarországon az egész lakosság csak a szóbeliség kultúrájában élt. Például minden politikai és gazdasági tett hitelességét a tanúk emlékezete őrizte meg. Ezek szerint a somogyvári bencés apátság alapítása is csak a XI. századi mindennapi magyar gyakorlat szerint történt. A magyar monostoralapításokkal foglalkozó Fügedi Erik ezt azzal magyarázta: „Ha az alapítás gyökerei a magyar hagyományba nyúlnak vissza, akkor az aktus egyházi és világi, ha úgy tetszik, vallási és politikai szempontból egyaránt jelentős lehetett.” (Fügedi 1992, 57.) Az alapításnál személyesen is részt vevők közül csupán a Saint-Gilles-i anyamonostor francia apátja, Odiló jegyezte fel szűkszavúan az alapítás hiteles történetét, külön kihangsúlyozva a rangos résztvevőket. Odilo ezenkívül elsősorban a királytól a monostor fenntartására adott különböző javakról és a hozzájuk rendelt emberekről, az ún. szolgálónépekről írt. Sajnos egyáltalán nem kapunk híradást a monostor állapotáról, az építkezések menetéről. (Baumgarten 1906, 389-411.) Ez utóbbit az ebből az időből származó rendkívül csekély forrásanyaggal is magyarázhatjuk. A somogyvári francia monostornak a XII. század első feléből amúgy is csak három ún. közvetett említése van. (Baumgarten 1906,409-415; Magyar 1983,16; Bakay 1989, 157, 182; Levárdy 1992, 265-266.) Ebből két ún. közvetett említés számunkra viszont rendkívül fontos információkat rögzített. (Fügedi 1992,57.) Az első, vagyis Paschalis pápa 1106. november 2-i bullája szerint a király (I. László) teste még ekkor Somogyváron nyugodott. A másik arról tudósít, hogy Boleszláv lengyel uralkodónak féltestvére megvakításáért 1112-ben vezekelnie kellett, Székesfehérvár mellett „Szent Egyedhez” (azaz Somogyvárra) is elzarándokolt. (Fügedi 1992, 57.) Mások szerint (Pauler 1893, 172; Bálint 1974, 3-4; Bálint 1977, 253-256.) ez a Szent Egyed somogyvári ereklyéjéhez történő zarándoklat 1113 nagyböjtjén hálaadásból történt, mert Szent Egyed csodás segítségének köszönhette III. Boleszló állítólag a születését.9 Szerintünk viszont ez azt is jelenti, hogy Szent István sírja mellett a híres király, László Szent Egyed somogyvári kultuszhelyén lévő sírhelyét is meglátogatta. A somogyi néphagyományban megőrződő tényadatok mellett elsősorban Paschalis pápa 1106-os bullája és az 1112-1113 közötti időből való (Boleszló lengyel király látogatásával kapcsolatos) Szent Egyed adat a somogyvári francia apátság két rendkívül fontos szerepére is utal. Elsősorban arra, hogy a Nyitrán bekövetkezett halála után Lászlót 1095. július 29-én Somogyváron a híres francia szentnek, Egyednek 1091-ben általa alapított kultuszhelyén temették el. (Levárdy 1992, 266.) Másodsorban pedig azt jelzi nekünk, hogy Szent Egyed somogyvári apátsága a nagy távolsága miatt Saint-Gilles-t nehezen elérő zarándokok fontos kultuszhelye is lehetett. A somogyvári monostor alapítása a történeti források szerint10 A somogyvári alapításon résztvevő Saint-Gilles-i apát, valamint I. László korabeli levelezése, illetőleg a pápák és más egyháznagyok írásai döntő módon járulnak hozzá a monostoralapítás hiteles történeti rekonstrukciójához. Györffy György és Fügedi Erik szerint 1091 őszén csupán a monostor ünnepélyes átadása történt meg a Saint-Gilles-i apátságnak filialis monostoralapítás végett. (Györffy 1992, 9; Fügedi 1992, 56-59.) A későbbi többszöri átírásban fennmaradt ún. alapítólevél szerint: László, az „elegantissimus rex az oszthatatlan 56
