Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Farkas Annamária: A Szent László Társulat története
FARKAS ANNAMARIA A SZENT LÁSZLÓ TÁRSULAT TÖRTÉNETE a demokratikus államokban élő magyarságot a népkormányzat rendszeréhez közel hozza, ellenkezőleg, arra alkalmas, hogy a külföldi magyarság lelkében zavart keltsen, és ellenszenvet váltson ki a mai demokratikus kormányrendszer ellen.”29 Nógrádi szerint a munkásosztály lenézését fejezi ki az Évkönyv egyik cikkének mondata, amelyben ez olvasható: „Sokszor elgondolkoztam azon, hogy mily nagy áldozatot hozott a művelt magyar pap, amikor füstös amerikai városokban egyszerű munkások között tölti el ifjúságának legszebb éveit...”30 A folyamatos politikai változások miatt a szerkesztőnek állandóan új kapcsolatokat kellett kiépítenie, ha az Évkönyvet ki akarta adni. A nehézségek ellenére az Évkönyv híre egyre inkább terjedt. Budapest egyházközségei is kezdték fölkarolni a kiadványt, sőt az észak-amerikai magyar papság is lelkesen támogatta. Shvoy püspök nyárra jóváhagyta az Évkönyvbe tervezett részt a Társulat működéséről, illetve célkitűzéseiről. Az eredetileg 1948 januárjára tervezett évkönyv-megjelentetés jócskán csúszott. A szerkesztők sem készültek el munkájukkal, a cenzúra sem siettette a kiadást. Shvoy püspök sürgetésére végre kézhez vehették a több-kevesebb helyen cenzúrázott anyag. Egyes részeket töröltek, ezzel szemben új fejezettel bővült a tervezet. A megjelenés bizonytalan időpontja miatt a tervezett naptári részt kivették, s emiatt egy év (1948) története elveszett a könyvből. Az Évkönyv módosított változata 1948 júliusára elkészült. Halácsy Dezső a kiadványt átszerkesztette, különös figyelemmel a Miniszterelnökség Sajtóosztálya megjegyzéseire. Az Évkönyv szerkesztő bizottsága igen komoly munkát végzett, és ennek eredményeképpen a kötet nyomtatásra alkalmas formában elkészült. „A Szent László Társulat tudatában van annak, hogy a Szent László Évkönyvvel komoly szolgálatokat tehet mind az Egyháznak, mind az Államnak. Komoly fejezetekben, legkiválóbb szakemberek feldolgozásában és számos illusztrációval foglalkozunk a magyar újjáépítéssel, a magyar nép háború utáni erőfeszítéseivel.”31 A szerkesztő a cenzúrának köszönhetően 9 fejezetet törölt a 37-ből, és többet kénytelen volt átfogalmazni. Halácsy a Magyarország újjáépül fejezetben a három éves terv hivatalosan kapott adatait használta fel, amelyek a szerkesztő írása szerint „teljes hitelt érdemelnek és megtámadhatatlanok”, hiszen az illetékes miniszterekkel, államtitkárokkal, sajtóelőadókkal és a Tervhivatal sajtófőnökével szignáltatta őket. A szerkesztő valószínűleg nem is írhatott volna más adatokat, még akkor sem, ha esetleg tudta a propagandisztikus írások mögött rejlő valóságot. Az aláírásokkal ellátott kéziratokat a szerkesztő megőrizte, de további sorsuk nem ismeretes. Az Évkönyv iránti széles érdeklődéssel ellentétben sajnos az előfizetések nem emelkedtek. A püspöki körlevelek nem hozták meg a várt eredményt, amit a bevételek alakulása mutat: a Társulat előfizetései a kiadásoknak alig 4%-át fedezték, így a maradék részt a szerkesztőnek kellett előteremtenie. A költségvetésben a szerkesztőnek és kiadónak egy fillért sem utaltak jövedelemre, sem egyéb költségekre. Halácsy levelében arra is kitért, hogy sok egyéb munkát kénytelen visszautasítani, vagy halogatni az Évkönyv szerkesztése miatt. Érthető viszont, hogy Halácsy nem szeretett volna visszalépni, amikor úgy tűnt, elkészülhet az Évkönyv. Mindszenty József bíboros, érsek 1948 júliusában kinevezte az Évkönyv egyházi cenzorául Galla Ferencet.32 Galla augusztus 21-én jelentette Mindszenty hercegprímásnak, hogy a cenzúrázást elvégezte és „hit és erkölcs ellen semmi kivetnivalót nem talált.” „Az Évkönyv megjelenésének elengedhetetlen feltétele volt a Mit épített a magyar nép a második világháború után? Az újjáépítés legfőbb 467
