Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK keleti tornyai leomlottak, és az északkeleti torony alatti sekrestye a benne lévő kincsekkel együtt elpusztult és egyedül Szent László fejereklyéje menekült meg, immár másodszor. Ez feltétlenül kedvező jel lehetett számára, hiszen először a nagyapja idejében, másodszor pedig az ő életében menekült meg az ereklye,51ami által — közvetetten — maga is a csoda részesévé válhatott. A székesegyház 1453-ban már kiheverte a földrengés okozta károkat, s ez elsősorban Hunyadi János kormányzónak volt köszönhető, aki ugyanolyan intenzitással támogatta az 1443-tól számos katasztrófa sújtotta Váradot, mint Zsigmondi2 A pápai udvarba küldött supplicatióiban folyamatosan a székesegyház támogatásáért küzdött.53 1450. január 29-én Vitéz János a gubernátor nevében búcsúengedélyért folyamodott, hogy a Zsigmond által megkezdett nagyszabású építkezést folytathassák.54 Április 12-i keltezéssel V. Miklós pápa engedélyezte mindazokat a szentévi búcsúkat idehaza, amelyek Rómában a hét templom meglátogatása után voltak elnyerhetők, ha Szent László váradi sírjához, illetve a székesfehérvári bazilikába elzarándokolnak, a római zarándokútra szánt pénzt pedig adományul ajánlják föl.55 Az engedély egyrészt biztosította a két legjelentősebb magyarországi zarándokközpont állandó jövedelmét, másrészt azzal a praktikus előnnyel is járt, hogy az így összegyűlt pénzösszeg felét a török elleni fegyverkezésre lehetett fordítani. Magyarországon tulajdonképpen ekkor kapcsolódott először össze a jubileumi- és a keresztes búcsú.56 Konklúzió Az elszórt adatokat sorba rendezve és megfontolva a zománcozott lemezt V. László adományozhatta akár személyesen, akár követei útján a Szent László-herma sodronyzománcos palástjára, kicserélve egy rajta lévő korábbi — ismeretlen — rátétet. A lemezen lévő címer nem más, mint az egy hónappal korábban Bártfa városának adományozott — heraldikailag eredendően a Zsigmond által 1423-ban kibocsátott kassai címerre visszavezethető — címer bizonyos motívumainak fölhasználásával készült variáns. (6. kép) Ez az átvétel logikus magyarázatot ad arra, hogy heraldikailag miért annyira hasonló a kettő egymáshoz. Az etimológiailag a bárd szóból származó Bártfa város címerelemeit tökéletesen föl lehetett használni Szent László hermájához szánt lemezhez is, hiszen a szentnek a bárd volt a legismertebb attribútuma, amelyet a Luxemburgi Zsigmond alatt általánossá vált, de már a Képes Krónikában is megjelenő kettős keresztes címerrel kombináltak. A pólyás címer V. Lászlóra utal, amely szinte valamennyi hozzá köthető képzőművészeti alkotáson kitüntetett szerepet játszott. Egyetlen egy uralkodónál sem jellemző annyira ez a gazdag heraldikai kíséret, mondhatni tobzódás, mint éppen nála. Ami nyilván nem volt véletlen, alighanem legitimitását 6. kép Bártfa város címere V. László adománylevélről, 1453 376
