Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez
KERNY TERÉZIA 1453. ADALÉKOK ÉS FÖLVETÉSEK HABSBURG (V.) LÁSZLÓ ... volt hivatva alátámasztani.57 Ilyen értelemben tehát valóban egy historizáló alkotásról beszélhetünk, mint azt Kovács Éva korábban megállapította, de nem a szó XIX. századi értelemében, ami egyébként szintén bekövetkezett.58 A büszt készítésénél későbbi datálást fegyvertörténeti megfigyelések is alátámasztják, hiszen a két bárd típusa, formája világosan elárulja, hogy azok nem készültettek a XV. század közepénél korábban.59 Bártfa városa e címeradományozást követően, mint ezt Myskovszky Viktor levéltári búvárkodásai a XIX. század végén kiderítették, még 1453-ban elkészíttette 01- mouczi Miklós késmárki ötvössel „Sigillum maius civitatis Bartphe terre Hungáriáé” feliratú nagypecsétjét is, melynek ábrája pontosan követte a város újonnan kapott címerét. (Myskovszky 1892,129-130.) Mindebből pedig egy újabb kérdés következik: Vajon a város címere és Szent László ereklyetartójának közepén lévő lemez nem ugyanabban a műhelyben készült-e? Nem ugyanannak az ötvösnek a műve-e? És egy ebből logikusan következő további: korábban mi lehetett a lemez helyén, mit cseréltek ki? A nyitott kérdések száma tehát bőségesen szaporítható. Egy részükre alighanem már sohasem kaphatunk érdemleges választ. Arra viszont még reális esélyünk lehet, hogy az ereklyetartóra helyezett címeres rátét korát megközelítőleg pontosan meghatározzuk, mégpedig a legújabb anyagvizsgálati módszerekkel. Ennek elvégzése igen sürgető feladat lenne, mert egyedül ettől várható valamilyen érdemleges előrelépés. De vannak még más elvégzendő feladatok is, például V. László itineráriumának pontosítása, illetve elkészítése az uralkodására vonatkozó oklevelek kiadásával együtt. Összefoglalás Szent László ereklyetartójának közepére helyezett címeres lemez tehát fogadalmi tárgy lehetett, mégpedig V. László gondosan átgondolt, személyes devóiótól sugallt ajándéka, ami az I. (Nagy) Lajos királytól kezdve általánossá vált tradícióba illeszkedett.60 Az ajándékozást persze emellett még több tényező indokolhatta: politikai propaganda, a dinasztikus ősök tisztelete, de elképzelhető, hogy a római Santo Stefano Rotondo templomának új titulusa volt a konkrét kiváltó ok, hiszen a patrocínium-változás szükségessé tehette a magyar szent királyok ereklyéinek elhelyezését a főoltárban. Nincs kizárva, hogy a Szent László-reliquia a Váradon őrzött koponyacsontból származott. Az ereklye diszmenbrálása pedig éppen megfelelő alkalom lehetett arra, hogy a hermán kisebb-nagyobb beavatkozásokat végezzenek. A sok-sok, kényszerűen nyitva hagyott kérdés mellett egy valami azonban egészen biztosnak tűnik. Az adományozás szellemi hátterét a bécsi humanista udvari környezet és a családi szenttisztelet motiválhatta, amelyben kiemelkedő szerepet kell tulajdonítanunk Vitéz János váradi püspöknek, aki, mint ezt három orációja is igazolja, (Boronkai 1980, III. Orationes 1-3. 225-242) a leghatékonyabban tudta öszszekapcsolni az ifjú király személyes devócióját, egyházmegyéje érdekeit és a Magyar Királyság eszmei tradícióit. Erőfeszítései, mint ez köztudott, nem tartottak sokáig. A király hirtelen halálával a köztük fönnálló bensőséges kapcsolat megszakadt. A püspök új reménysége, akibe majd mindezt a szellemi örökséget igyekezett átplántálni, egy másik, jóval ambiciózusabb ifjú, Hunyadi Mátyás lett. 377
